Gidófalva első temploma feltehetően a 13–14. században épült. A mai templom román kori, keskeny ablakos hajója ennek a korai épületnek a maradványa. Gótikus átépítése a 15. század végén vagy a 16. század elején történt. A déli oldalbejárat egyenes záródású reneszánsz ajtókerete azonban valamivel később, egy javítás alkalmával, a 16. vagy a 17. század során készült. A lőréses kaputorony és a várfalak építése a legnagyobb valószínűséggel a 15–16. század fordulójára tehető.
A templomot 1658-ban a tatárok fölégették. A javításokat 1672-ben ejtették meg, amit a déli bejárat fölötti felirat tanúsít. 1802-ben a földrengés a templomot és a tornyot megrongálta. Az 1936-os felújítás során a padlószint alatt megtalálták a korai félköríves szentély maradványait.
A templom bejáratához érve 1787-ben készült kontyolt tetejű, oszlopos portikusz fogad, melynek oszlopközti ívei váltakozva patkó- és szamárhátívesek. A szentély a hajónál valamivel keskenyebb és kissé magasabb, poligon záródású.
A templomtól délkeleti irányban, alig háromméternyi távolságra a harangtorony emelkedik. Ez volt régen a cinterem bejáratát védő kaputorony. Felépítése kétségtelenül hadi rendeltetésről tanúskodik, oldalfalait keskeny lőrések törik át. A várfalat hajdan valószínűleg lőréses – esetleg szuroköntős – mellvéd koronázta, mely mögött védőfolyosó húzódott. A gidófalvi templom várfaláról ma hiányzik a védőfolyosó mellvédje. E felső rész lebontására az 1802-es földrengés után kerülhetett sor.
A közel 800 éves templom többszöri átépítésen, renováláson esett át, melyek közül az utolsó teljes felújítás a már említett évben, 1936-ban történt. Emberemlékezet óta nem javították a templom tetőszerkezetét, és évtizedek óta ott áll a gyülekezet előtt a parancsoló szükség, hogy templomát korszerűsítse. Sajnos az ígéreteken túl, önerőből eddig csak a tornyot sikerült kijavítani, még 2008-ban. A tavaly november végén befejeződött felújítás a magyar kormány segítségével, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kétmillió forintnyi, pályázat útján elnyert támogatásával valósulhatott meg. Ennek során sikerült felújítani a templom fedélszerkezetét, illetve sor került a teljes cserépfedés átforgatására és kicserélésére. A vízelvezetést és a csatornázást két másik pályázat által sikerült megvalósítani. Ennek jelentősége legfőképp abban áll, hogy a fedélszerkezet rendbetételével és a templom víztelenítésével évtizedekre sikerült megoldani a műemlék épület ilyen jellegű gondjait. Illesse köszönet mindazokat, akik segítették a templom fedélszerkezetének felújítását. (Tüdős S. Kinga és Gyöngyössy János munkáinak felhasználásával.)
Bereczki László
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
