90 éve hasonló gesztust tett Tomás Garrique Masaryk, Csehszlovákia első köztársasági elnöke. Masaryk 1925-ben egy vörös kehellyel díszített fekete zászlót vonatott fel a cseh királyok ősi székhelye felett annak jeléül, hogy Husz János máglyahalálának napját állami ünneppé nyilvánította a korabeli parlament. A huszita zászló felvonása a Hradzsin felett akkor súlyos diplomáciai konfliktushoz vezetett Prága és a Vatikán között, amelyet csak több év elteltével sikerült elsimítani.
A kelyhes zászló – a husziták jelképe – felvonását a Hradzsinban összekapcsolják nagyszabású, Husz személyiségét felidéző kiállítás megnyitásával.
Husz János (1369–1415) papi és tanári tevékenységében magáévá tette a korabeli egyházi reformerek, elsősorban John Wycliffe tanait. A prágai Bethlen-kápolna prédikátoraként erélyesen ostorozta az egyház korruptságát és romlottságát, amiért összeütközésbe került az egyházi vezetéssel. Bírálta kora társadalmi viszonyait is, ezért tanai az egyszerű, vagyontalan városi és a falusi nép körében is nagyon népszerűek lettek. A Károly Egye­temen szót emelt a németek túlsúlya ellen, amiért a csehek szemében nemzeti nagysággá nőtt. A Husz tanaiból kinőtt huszitizmus, a huszita egyház máig a csehek nemzeti egyházának számít. A reformer papot 1409-ben kiközösítették az egyházból. Ennek ellenére Luxemburgi Zsig­mond, Magyar­ország királya, német-római császár menlevéllel meghívta a konstanzi zsinatra, hogy elsimítsa az egyház és Husz közti ellentéteket. Miután Husz továbbra is kitartott eszméi mellett, a zsinat bizottsága halálra ítélte. Husz Jánost 1415. július 6-án Konstanzban eretnekként máglyán megégették.
A Vatikán Husszal kapcsolatos álláspontja csak 1999-ben változott meg, amikor II. János Pál pápa kijelentette, hogy sajnálja Husz kegyetlen halálát, és az egyház reformerének ismerte el.