Pontát sem adta ki a parlament

2015. június 10., szerda, Belföld

A képviselőház tegnapi ülésén elutasította az államügyész kérését, hogy Victor Ponta mentelmi jogát feloldva tegye lehetővé a miniszterelnök elleni teljes körű ügyészségi vizsgálat lefolytatását. A döntést – bár várható volt, miután hétfőn az alsóház jogi bizottsága a miniszterelnök kiadatása ellen szóló javaslatot fogadott el – az ellenzék az alkotmánybíróságon szándékszik megtámadni, Klaus Johannis államfő pedig kemény hangú reagálásában ismételten lemondásra szólította fel Pontát.

A képviselőháznak amiatt kellett szavaznia Victor Ponta mentelmi jogának a felfüggesztése ügyében, hogy a korrupcióellenes ügyészség a múlt héten bűnvádi eljárást kezdeményezett okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnsegédlet gyanújával korábbi ügyvédi tevékenységével összefüggés­ben. A vádhatóság szerint Ponta miniszterelnökként az összeférhetetlenségi szabályokat is megsértette három alkalommal, amikor volt megbízóját, Dan Şova szenátort miniszteri tisztségekbe jelölte. Ez utóbbi gyanú kivizsgálásához kérte az ügyészség a parlament hozzájárulását.
Ponta a voksolás előtt kifejtette, hogy Şova miniszteri kinevezése politikai döntés volt, és azt nem vizsgálhatja felül az ügyészség. Szerinte a kinevezés szabályosan történt. Újfent politikai indíttatású eljárásnak nevezte az ügyészség vizsgálatát, és arra kérte a képviselőket, tegyék félre a politikai rokonszenveiket, és csak pénteken voksoljanak párthovatartozásuk szerint, amikor a parlament az ellenzék által korábban beterjesztett bizalmatlansági indítványról szavaz. Megjegyezte, az ügyészségi eljárás kezdeményezésének időpontja nem véletlenül esik egybe az ellenzék kormánybuktatási kísérletével.
Miről szavazzanak?
Az RMDSZ „a kiegyensúlyozott és független igazságszolgáltatást támogatja”– jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, mielőtt az alsóházban elkezdődött volna a voks Victor Ponta kormányfő mentelmi jogának a felfüggesztésével kapcsolatban. „Mi mindig a kiegyensúlyozott és független igazságszolgáltatást támogattuk, és továbbra is azt támogatjuk. Egy ilyen igazságszolgáltatásra fogunk szavazni. Minden lehetséges azonban, nem fogom megnézni minden képviselő kezét” – jelentette ki az RMDSZ elnöke, hozzátéve, hogy „ez egy lehetetlen helyzet”.
Az alsóház 387 tagja közül a tegnapi ülésen 351-en voltak jelen, az érvényes voksok száma ugyanennyi volt. A szavazás elkezdése előtt a kormánypárti és az ellenzéki képviselők össze­vesztek az eljárási módozatokon, Ludovic Orban liberális frakcióvezető azt kiabálta a szociáldemokratáknak, hogy ne folyamodjanak cselekhez a kormányfő megmentése érdekében. Valeriu Zgonea alsóházi elnök azt állította, hogy a plénumnak a mentelmi jog felfüggesztését elutasító határozattervezetről kell voksolnia, a liberális képviselők meg azt, hogy az ügyészek kérését kell szavazásra bocsátani. „Mi nem hagyunk jóvá valamit, ami a Legfelső Semmítő- és Ítélőszéktől érkezett, mi kérünk valamit” – magyarázta Márton Árpád RMDSZ-es képviselő.
Végül a képviselők Victor Ponta mentelmi jogának a felfüggesztéséről szóló kérést elutasító határozattervezetről voksoltak: 231-en szavaztak igennel, 120-an nemmel, azaz egyszerű többséggel elutasították a bűnvádi eljárás elindítására vonatkozó kérést.
Ponta védőpajzsa
A képviselőház döntését élesen bírálta Klaus Johannis államfő, aki sajnálattal vette tudomásul, hogy a parlament Ponta védőpajzsává vált. Johannis szerint a kormánykoalíciót alkotó képviselők döntése felelőtlen, hiszen az igazságszolgáltatás akadályoztatásával tönkreteszik a parlament intézményét és rontják Románia külföldi megítélését pusztán azért, hogy megmentsék egyetlen személy politikai karrierjét. Kifejtette, „a parlamenti többség nem hajlandó figyelembe venni az állampolgárok üzenetét, amely pedig nagyon világos volt: vessenek véget a korrupciónak, egyenes és felelős politikát akarnak”. Hozzátette, továbbra is azt gondolja, hogy a jelenlegi helyzetből a kiutat Victor Ponta kormányfő lemondása jelenti. Későbbi nyilatkozatában Johannis úgy fogalmazott, „ez egy szomorú nap a romániai demokráciára nézve”. Ponta a legrosszabb lehetőséget választva feláldozta Románia érdekét a saját érdekéért. „Kihasználta kormányfői tisztségéből származó befolyását, és felkérte a parlamenti többséget, ne hagyja jóvá a bűnvádi eljárás elindítását. A parlament végrehajtotta a parancsot. Ez nagyon rossz variáns, mert Ponta most már senkinek nem tudja bebizonyítani, hogy igaza volt” – jelentette ki Klaus Johannis.
Cătălin Predoiu, akit egy korábbi politikai alku eredményeként a miniszterelnöki poszt várományosának tekin­tenek a Nemzeti Liberális Párt részéről, úgy értelmezte a képviselőház döntését, hogy elkezdődött a független román igazságszolgáltatás megsemmisítése, és a továbbiakban várható, hogy a Ponta által vezetett koalíció megpróbálja korlátozni az ügyészek eljárási lehetőségeit különböző büntetőjogi tör­vénymódosítások révén.
Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége tegnapi közleményében leszögezte: nem kommentálnak egyedi eseteket, de általános elvként az az álláspontjuk, hogy kormányzati tisztségviselők ellen megfogalmazott bármely törvénysértési gyanút teljes egészében ki kell vizsgálni.
Fogást keresnek
A liberálisok „alapos indokokat” keresnek, hogy meg tudják támadni a Victor Ponta esetében hozott döntést – jelentette ki Ludovic Orban liberális frakcióvezető. „Ez az első alkalom, hogy a román parlamentben nem a főügyész által megfogalmazott, a bűnvádi eljárás elindítására vonatkozó kérésről szavaznak, hanem a bizottság véleményezéséről. Alapos indokokat keresünk, hogy megtámadhassuk a határozatot az alkotmánybíróságon, és ha találunk, meg is tesszük” – jelentette ki Orban.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint ki volt a legrosszabb miniszterelnöke Romániának az elmúlt években?
















eredmények
szavazatok száma 722
szavazógép
2015-06-10: Világfigyelő - :

Brit népszavazás az EU-tagságról (Röviden)

Megkezdődött tegnap a londoni alsóházban a brit EU-tagságról tervezett népszavazás törvényjavaslatának vitája. A javaslat elfogadása esetén – ami biztosra vehető, mivel a kormányzó Konzervatív Párt mellett a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt is támogatja – a brit választók 2017 végéig népszavazáson dönthetnek arról, hogy hazájuk az Európai Unió tagja maradjon-e. Nagy-Britannia 1973. január 1-jén, a konzervatív párti Edward Heath miniszterelnöksége idején csatlakozott az Európai Unió akkori elődszervezetéhez, az EGK-hoz, és negyven év után másodszor rendez referendumot a tagságról, ha a törvénytervezetet a parlament elfogadja.
2015-06-10: Belföld - :

Hírsaláta

SOKBA KERÜL A SZABÁLYTALANKODÁS. Július elsejétől ismét nő az országos minimálbér, és emiatt emelkedik a közúti kihágásokért kiszabott bírságok összege is. Ugyanis egy büntetőpont értéke a mindenkori minimálbér tíz százaléka. Ez az összeg jelenleg 97,5 lej, és július elsejétől 105 lej lesz, mert a minimálbér 1050 lejre nő. A bírságok ráadásul fél éven belül másodszor nőnek, mert január elsején már emelték a minimálbért. A jövő hónaptól a közúti bírság legkisebb összege 210, a legnagyobb 2100 lej lesz természetes személyeknek. Jogi személyek esetében a büntetés 2205 és 10 500 lej kö­zött váltakozhat. (Maszol)