A Kárpát-medence változó etnikai arculata az elmúlt évezredben címmel tartott előadást dr. Kocsis Károly akadémikus, az MTA Földrajztudományi Intézetének igazgatója Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban. Az előadó főképp a Mátyás király utáni időszak népességi térképeit mutatta be és magyarázta, hisz a korai időszakok társadalmának etnikai összetételét szinte lehetetlen meghatározni. Az etnikai térszerkezet átalakulását időszakonként össze is hasonlította.
Kocsis Károly a Kárpát-medencét magyar geopolitikai fogalomként határozta meg, amelybe beletartoznak mind a mai, megfogyatkozott Magyarország lakói, mind a határain kívül rekedt magyarok, és a megnevezés ellen senkinek nem lehet kifogása. Olyan haza szinonimájaként használta, amelybe mindannyian beletartozunk.
A honfoglaló magyarok a termékeny, könnyen megközelíthető területeket lakták be, a Nagy- és Kis-Alföldet, az Erdélyi Mezőséget, a más etnikumúak a történelem folyamán a nehezebben megművelhető területekre, hegyes vidékekre telepedtek.
A X. és a XV. század közötti időszakban főként a lakatlan területek rovására történt magyar terjeszkedés. A XVI–XVIII. században a belső háborúk, a török hódoltság és a felszabadító harcok, valamint a bizonytalan helyzetet követő migrációs folyamatok eredményeként rendkívüli magyar etnikai regresszió és azzal párhuzamos nemzetiségi terjeszkedés történt.
A XIX. század végén és a XX. század elején természeti és társadalmi tényezőknek köszönhetően, a túlnyomórészt önkéntes magyarosodás eredményeként magyar etnikai növekedés és nemzetiségi, főként szlovák és német fogyás bontakozott ki, melyet a trianoni békeszerződés, a történelmi magyar államterület felosztása tartóztatott fel.
Az 1918-tól máig tartó időszakban a trianoni területen fokozódó magyar etnikai előretörés, a trianoni határokon túl a szlovák, ruszin, román, szerb, horvát, szlovén előrenyomulással szembeni általános magyar etnikai-területi regresszió volt megfigyelhető, melyet csupán 1938–1944 között szakított meg a revíziós sikerek következményeként egy rövid, ideiglenes magyar etnikai térnyerés. A második világháborút követően az államalkotó nemzetek számbeli növekedése és a nemzeti kisebbségek csökkenése tapasztalható az utódállamokban.
A várható etnikai tendenciák negatív irányt mutatnak: a népességszám tartós csökkenése, a természetes fogyás növekedése, fokozódó bevándorlás az EU-s térfélre, fokozódó etnikai térbeli koncentráció, a nemzeti kisebbségek számának csökkenése, az etnikai kisebbségek, főként a cigányság és az „egzotikus” kisebbségek (főleg ázsiaiak) számának növekedése.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
