A Kárpát-medence változó etnikai arculataFogy a magyar

2015. június 11., csütörtök, Közélet

A Kárpát-medence változó etnikai arculata az elmúlt évezredben címmel tartott előadást dr. Kocsis Károly akadémikus, az MTA Földrajztudományi Intézetének igazgatója Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban. Az előadó főképp a Mátyás király utáni időszak népességi térképeit mutatta be és magyarázta, hisz a korai időszakok társadalmának etnikai összetételét szinte lehetetlen meghatározni. Az etnikai térszerkezet átalakulását időszakonként össze is hasonlította.
 

  • Kocsis Károly előadás közben. A szerző felvétele
    Kocsis Károly előadás közben. A szerző felvétele

Kocsis Károly a Kárpát-medencét magyar geopolitikai fogalomként határozta meg, amelybe beletartoznak mind a mai, megfogyatkozott Magyarország lakói, mind a határain kívül rekedt magyarok, és a megnevezés ellen senkinek nem lehet kifogása. Olyan haza szinonimájaként használta, amelybe mindannyian beletartozunk.
A honfoglaló magyarok a termékeny, könnyen megközelíthető területeket lakták be, a Nagy- és Kis-Alföldet, az Erdélyi Mezőséget, a más etnikumúak a történelem folyamán a nehezebben megművelhető területekre, hegyes vidékekre telepedtek.
A X. és a XV. század közötti időszakban főként a lakatlan területek rovására történt magyar terjeszkedés. A XVI–XVIII. században a belső háborúk, a török hódoltság és a felszabadító harcok, valamint a bizonytalan helyzetet követő migrációs folyamatok eredményeként rendkívüli magyar etnikai regresszió és azzal párhuzamos nemzetiségi terjeszkedés történt.
A XIX. század végén és a XX. század elején természeti és társadalmi tényezőknek köszönhetően, a túlnyomórészt önkéntes magyarosodás eredményeként magyar etnikai növekedés és nemzetiségi, főként szlovák és német fogyás bontakozott ki, melyet a trianoni békeszerződés, a történelmi magyar államterület felosztása tartóztatott fel.
Az 1918-tól máig tartó időszakban a trianoni területen fokozódó magyar etnikai előretörés, a trianoni határokon túl a szlovák, ruszin, román, szerb, horvát, szlovén előrenyomulással szembeni általános magyar etnikai-területi regresszió volt megfigyelhető, melyet csupán 1938–1944 között szakított meg a revíziós sikerek következményeként egy rövid, ideiglenes magyar etnikai térnyerés. A második világháborút követően az államalkotó nemzetek számbeli növekedése és a nemzeti kisebbségek csökkenése tapasztalható az utódállamokban.
A várható etnikai tendenciák negatív irányt mutatnak:  a népességszám tartós csökkenése, a természetes fogyás növekedése, fokozódó bevándorlás az EU-s térfélre, fokozódó etnikai térbeli koncentráció, a nemzeti kisebbségek számának csökkenése, az etnikai kisebbségek, főként a cigányság és az „egzotikus” kisebbségek (főleg ázsiaiak) számának növekedése.
 

Hozzászólások
Szavazás
Készül-e ön nyaralni idén?







eredmények
szavazatok száma 718
szavazógép
2015-06-11: Közélet - Nagy D. István:

Bírság elleni óvást nyújtottak be (Rétyi fafeldolgozó)

Bírósághoz fordult a Holzindustrie Schweighofer osztrák fafeldolgozó a környezetvédelmi őrség által a rétyi fűrésztelepére kiszabott pénzbírság miatt. A cég illetékesei szerint a hatóságok törvénytelen módon jártak el és büntettek, ezért a jegyzőkönyv semmissé tételét kérik. Az osztrák vállalat kitart korábbi állításpontja mellett, mely szerint márciusban, illetve áprilisban csupán próbaüzemeltetés zajlott Rétyen.
 
2015-06-11: Közélet - Nagy D. István:

Egy sajátos történelmi utazás (Címertani világnap Sepsiszentgyörgyön)

Címertörténeti előadást tartott tegnap este a Székely Nemzeti Múzeumban dr. Szekeres Attila István heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke, a Háromszék munkatársa. A rendezvénnyel a címertan világnapját jelezték Sepsiszentgyörgyön.