Demeter J. Ildikó
Ha eddig nem értettük, hogy a parlamenti többség miért támogat egy erkölcsileg már többször lenullázódott politikust, most már biztosan tudjuk: megvan a jutalmuk, amiért megvédték Victor Ponta bőrét az ügyészektől, megengedte nekik a főnök, hogy távollétében megszavazzák saját különnyugdíjukat.
Most már azt is értjük, hogy a múlt pénteki nagyszínpadi jelenet, a bizalmatlansági indítvány bukása után miért tűnt el bejelentés nélkül a kétes diadalt arató kormányfő: szabad utat akart hagyni támogatóinak a rablásra – másnak ugyanis nem nevezhető, hogy egy kiváltságos réteg újabb kiváltságokat szerez az őt fenntartó adófizetők kárára, akik így még kevesebbet látnak viszont a pénzükből kórházban, iskolában, útban, munkahelyben –, és bár a bakui kitérő csak újabb baklövésnek bizonyult, a térdműtét jó ürügy arra, hogy ne tudjon semmiről. Még azt sem látszik észrevenni, milyen felháborodást keltett a külföldi kezelés Romániában, ahol emberek milliói azért betegek, mert nem tudják megfizetni, amit a biztosításon túl legombolnak róluk egy-egy vizsgálatért vagy az ellátásért: a napokig igazolatlanul hiányzó miniszterelnök csak úgy hazaüzent, vidáman, hogy minden rendben; egy szó, egy célzás sem esik arról, hogy a különnyugdíj mibe fog kerülni az államnak – holott pár hete a gyermekpénz megemelését még igen fejcsóválva fogadta.
A honatyáknak van képük arra hivatkozni, hogy fizetésük és nyugdíjalapjuk messze lemarad más európai országokban élő kollégáiktól, és a parlament nem vonzza a fiatal szakembereket. Hát, ezzel lebőgtek választottjaink, mert székeikben szunyókálva is sokkal jobban keresnek, mint a náluk jóval felelősebb munkát végző orvosok, tanárok, mérnökök, nem beszélve a vízszerelőkről és a falusi termelőkről, ahol mind sokkal nagyobb munkaerőhiány mutatkozik, mint a túlméretezett román törvényhozásban. A bárki által elérhető hivatalos statisztikák szerint a hazai nettó átlagbér jelenleg 1857 lej, durván 400 euró, a szenátusi és képviselőházi átlagbér azonban 892, illetve 868 euró, de ennek majdnem nyolcszorosába, havonta több ezer euróba kerülnek nekünk, balek választóknak, ha a szállást, utazgatást, minden egyéb költségüket hozzáadjuk. És az a bajuk, hogy 2300 lejes nyugdíjból nem fognak kijönni. Romániában az átlagnyugdíj jelenleg 860 lej, nem egészen 200 euró, és ebben a volt szekusok, katonatisztek, más kiváltságosok is benne vannak, ötmillió fölötti azoknak a száma, akik havi 400 lejből húzzák. Ennél csak Bulgária áll rosszabbul az Európai Unióban.
Egyébként azzal egyetérthetünk, hogy be kell hozni a lemaradást a bérekben és nyugdíjakban. De van ennek egyenes útja is: ha a felső berkekben nem visszaélésekben és lenyúlásokban jeleskednének, hanem előre húznának, mindenki jobban élne. Csalással csak bezárkózni lehet, felzárkózni nem.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
