A kombájn mellől viszik a búzát
Magyarországon majdmindenhol megkezdődött a búza aratása. Ilyen korai kezdésre még az idősebbek sem emlékeznek. A szokatlanul korai melegben besült a növény, hektáronként 3—4 tonna körüli a termésátlag. Értékesítési gond nincs, Tolna megyében például a tábláról 34 000 forintért viszik el a felvásárlók a terményt, míg tavaly 22 000-et adtak érte.
A búza egy részét értékesítik csupán, a nagyobb mennyiséget magtárban helyezik el, még jobb árra várva. A termelők szerint az áremelkedés nem képes kompenzálni a terméskiesést. A hektáronkénti árbevétel idén is, akárcsak tavaly, 130—150 ezer forint között alakul. Az viszont jó dolog, hogy a felvásárlók egyből fizetnek, így az aratás utáni talajmunkákat, a felvett hitelek törlesztését van, miből finanszírozni. Az első minták szerint a minőség jó. Szakemberek figyelmeztetnek, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást a termelőknek is szem előtt kell tartaniuk, szárazságtűrő fajtákat, szántás nélküli talajművelést kell alkalmazni. Őszre áremelések várhatóak, a tőzsdén szárnyalnak az árak.
Jó dinnyetermés ígérkezik
Elkezdődött a dinnyeszüret, idén várhatóan 200—220 ezer tonna dinnye terem Magyarországon, az előző évinél 50—70 ezer tonnával több. A szakemberek szerint a jó termés annak köszönhető, hogy a tavaszi fagyok nem érintették a legfontosabb dinnyetermő területeket, az időjárás kedvezett a növények fejlődésének. Annak ellenére nagyobb lesz a termés, hogy az utóbbi években a dinnye termőterülete fokozatosan csökkent 10 000 hektárról 7000 hektárra. Ezt azonban ellensúlyozta a korszerűsödő technológia, például a fóliasátrak, az öntözés egyre kiterjedtebb alkalmazása. Így jelenleg átlagosan egy hektáron már 40 tonna dinnye terem. A magyar dinnye több mint kétharmadát, mintegy 150 000 tonnát az országhatárokon kívül értékesítik. A dinnyéből a termelők együttes árbevétele idén elérheti a 10—12 milliárd forintot.
Mélyponton a gyümölcstermés
Csehországban idén több mint tíz éve a legalacsonyabb gyümölcstermés várható a tavaszi fagyok miatt. A kár 400 millió koronára (hozzávetőleg 46 millió lej) tehető a gyümölcstermelők szövetségének számításai szerint. A szövetség úgy látja, hogy az idén 136 000 tonna körüli lesz összességében a gyümölcstermés Csehországban, 29 százalékkal kevesebb, mint tavaly. A legnagyobb mértékben, 34 százalékkal az almatermés fog csökkenni, 105 000 tonnára. Emiatt 10—20 százalékos drágulásra számítanak. A hiányt elsősorban olasz importból pótolják, normális esetben a fogyasztás 40 százalékát importból fedezik. A gyümölcstermelés értéke éves szinten egymilliárd korona (115 millió lej) körüli Csehországban. Csehországban 17 000 hektáron termesztenek gyümölcsöt, ebből 9000 hektáron almát.
Frissítő menta
Mostanában kezd virágozni egyik kedvenc gyógynövényünk, a menta, amelynek mintegy ötven faja ismert. Hasznát kétezer éve ismeri az emberiség. Válogatva, nemesítve, fajok keresztezésével ma 22 fajtát termesztenek. Ezek közül a borsos- vagy angol menta és ennek két változata, a bergamott, illetve a fodormenta a legismertebb. Egészségünket szolgálja a kertben és vadon egyaránt előforduló mezei, illetve lómenta is. A növény szeptemberig ontja apró, kék, halványlila, rózsaszín vagy fehér virágait. A méhek szívesen látogatják, az összes fajta közül a mentaméz a leggazdagabb vitaminokban. A menta jellegzetes illatát a száron és a leveleken elhelyezkedő, illóolaj-termelő álszőrök adják. Az illóolaj fő összetevője a hűsítő ízű mentol. A menta kedveli a csapadékos éghajlatot, s tápanyagban gazdag, porhanyós, jó minőségű talajt igényel. Zöld dugványról vagy gyökérsarjról szaporítjuk. A két-három évig fenntartható ültetvényről a mentát évente kétszer vágjuk: először júliusban, másodszor szeptember végén.