Műhelymunkát tartottak hétfőn, az energia-újrahasznosítás hetén Sepsiszentgyörgyön a Green Energy klaszter szervezésében. Ion Visa, a brassói Transilvania Egyetem kutatóközpontjának vezetője kijelentette: arra kell törekedni, hogy energia terén önellátó közösségek alakuljanak ki.
Az egyetem egykori rektora szerint az üzleti alapon felépített nap-, illetve szélenergia-telepek csak az uniós előírásoknak való megfelelést biztosítják az országnak, de korántsem jelentenek megoldást a takarékosság, hatékonyság tekintetében. Ehhez ugyanis komplex rendszert kell felépíteni az energiatermeléstől az épületek és létesítmények energiaszükségletének tervezésén át a hulladékfelhasználásig. Ez csakis úgy valósítható meg, ha változik az energiafelhasználás alapfilozófiája, és egy adott közösség maga alakítja ki az önellátó energiarendszereket. Több példa van erre a világban, a létező modelleket kell megismerni és átalakítani a helyi körülmények szerint – fogalmazott a professzor. Példaként egy olyan németországi falu megvalósítását hozta fel, ahol bankhitelből építettek önfenntartó energiarendszert, hét év alatt a nyereségből törlesztették a hitelt, jelenleg már fölös, vagyis eladható energiával is rendelkeznek. Az igazgató ugyanakkor bemutatta az általa vezetett kutatóintézetben megtervezett és részben kivitelezett rendszert is. Itt már eleve energiahatékony anyagokból építették a majdnem passzív házakat, most tervezik az átállást a biomassza-üzemű fűtésre. A professzor a kutatóközpont munkájáról is beszélt, hiszen elsődleges feladatuk épp az energiahatékonyság növelése. Ennek érdekében több nemzetközi programban vesznek részt és szorosan együttműködnek a sepsiszentgyörgyi székhelyű Green Energy klaszterrel.
Egy adott közösség maga alakítja ki az önellátó energiarendszereket
Ez utóbbi elnöke, Vajda Lajos a konferencia házigazdájaként rendkívül fontosnak nevezte a különböző szereplők együttműködését. Szerinte egy sor olyan program indult el, amely lehetővé teszi az úgynevezett értékláncok kialakítását, így integrálni lehet a biomassza termelését (energiafűzből, zöldövezetek takarításából származó hulladékból, illetve iparifa-hulladékból), hasznosítását (biomasszakazánok) a zöldenergia-felhasználók között. Leghamarabb az esztelneki polgármesteri hivatal, illetve kultúrotthon energiaellátását tudják megoldani ilyen rendszerrel, de folynak az Egy falu, egy megawatt program megvalósításának előkészületei is. Minden a szereplők megfelelő együttműködésén, a belső kommunikáción múlik – véli a szakember, aki nagy lehetőségeket lát az úgynevezett HUB-koncepcióban, amely sokszereplős, az oktatási intézmények körül kialakuló együttműködési háló. Hiszen a fiatalok, a kreativitásban és innovációban érdekeltek – mint a konferencián jelen lévő klaszterek – csakis együtt tudják megvalósítani az elképzeléseket.
A Green Energy klaszter egyébként osztrák, japán és francia kapcsolatok kiépítésébe kezdett, ugyanakkor a magyarországi Start program mintájára (amely több mint 600 településen támogatja, hogy a szükséges hőenergiát biomasszából állítsák elő) hasonló hazai elképzelést szorgalmaznak. A megvalósítások sorában Vajda egy múlt heti brüsszeli konferenciáról számolt be, ahol nyolc szervezettel együttműködve az Európai Bizottság szakrendezvényén vettek részt. Itt az unió illetékesei megerősítették, hogy a fenntartható energia kérdése az elkövetkező időszakban az egyik legfontosabb kutatási terület lesz.
A konferencián Emil Toma, a Középrégió fejlesztési ügynökségének képviselője a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus bioenergiával kapcsolatos strukturális alapjairól beszélt, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem helyi képviselői pedig – Bartalis Ildikó, Bartha Sándor és Antal Noémi tanárok – az egyetem és a klaszter együttműködésének lehetőségeit vetették fel.
