Korodi elmondta: kérni fogja a szakértőktől, vizsgálják meg, milyen a hatása ennek a kukoricafajtának a lakosság egészségére és a környezetre. A tárcavezető leszögezte: ha bebizonyosodik, hogy ártalmas lehet, minisztériuma kormányhatározat révén kezdeményezi e génmódosított növény termesztésének ideiglenes betiltását. Jelenleg 332 hektáron, vagyis a kukoricatermesztésre használt összfelület 0,01 százalékán terem génmódosított kukorica. Korodi szerint ez az alacsony arány lehetővé teszi, hogy Románia Európában első legyen a nem génkezelt törökbúza termesztésében. A MON-810, a Monsanto cég által előállított kukoricahibrid engedélyezett ugyan az Európai Unióban, de a tagországok jogköre döntést hozni a termény bevezetéséről vagy tilalmáról. A környezetvédő szervezetek már többször kérték a román kormányt, hogy tiltsa meg a genetikailag módosított növények termesztését. Egyelőre csak a génmódosított szója termesztése tiltott.

Nyilvánossá teszik az agrártámogatásokat

Legkésőbb jövő áprilistól minden tagállam köteles lesz nyilvánosságra hozni az uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek adatait. Az erről szóló, múlt héten elfogadott európai bizottsági rendelet értelmében az érintett magánszemélyek és vállalkozások nevét, a települést és a folyósított összegek nagyságát egy keresőprogrammal ellátott honlapon kell közzétenniük a kormányoknak. Brüsszel közös portált is létrehoz, amelyről minden tagállam oldala elérhető lesz.

Mozzarellabotrány

Az Európai Bizottság (EB) további vizsgálatok lebonyolítását kérte az olasz hatóságoktól a dioxinnal szennyezett bivalytejből készült mozzarella sajtfélék és tejkészítmények ügyében. Ezekből az illetékesek szerint külföldre nem szállítottak. Az EB arra kéri az olasz hatóságokat, hogy tegyenek további lépéseket a dioxinnal fertőzött mozzarella piacra jutásának megakadályozására EU-szerte. Eközben Japán és Dél-Korea nem engedélyezi a bivalytejtermékek Olaszországból történő behozatalát, az Egyesült Államok és Oroszország pedig fokozott ellenőrzést vetett be. Franciaország a dioxinfertőzött tejtermékek kapcsán a hírek szerint az olasz termékek tilalmát fontolgatja. Az egészségügyi biztos szóvivője újságírói kérdésre elmondta: eddig nem kaptak hivatalos megkeresést a franciáktól, amely elmaradhatatlan lépcsőfoka bármilyen szabadpiaci korlátozásnak az unióban. Campania tartományban, ahol a megengedett határértéknél magasabb dioxintartalmú bivalytejből készült sajt bukkant fel, 130 üzem termékeit vizsgálták meg, amelyek közül 25-ről bizonyosodott be a gyanú, hogy dioxint vagy dioxinszerű, poliklórozott bifenilvegyületeket tartalmaznak az EU által megengedett maximumnál magasabb értékben. A sajtüzemeket ellátó mind a 83 bivalytejüzem tejét visszatartották, és a megtermelt tejet megsemmisítették.

Nehéz helyzetben a méhészek és a méhek

A méhek elhullása a szokásos átlagos öt százalék helyett 25 százalékot ért el, ezért nehéz helyzetben vannak jelenleg Magyarországon a méhészek és a méhek is — közölte Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. A szakember szerint az elhullás megnövekedése a tavalyi aszály következménye, mivel a méhek emiatt gyenge immunállapotban teleltek, szervezetüket nem tudták felkészíteni a télre. A magyar méhészeknek azért is nehéz a helyzete, mert jelentős mennyiségű ellenőrizetlen méz kerül az országba. Belföldön évente mintegy ötezer tonna méz fogy el, amiből ezer tonna külföldről érkezik Magyarországra, és ennek minősége nem felel meg az elvárásoknak — hangsúlyozta az elnök. Magyarországon évente mintegy 25 000 tonna mézet állítanak elő, amelyből húszezer tonnát exportálnak. A mézből származó árbevétel eléri a 12 milliárd forintot, amiből tízmilliárd forint az exportbevétel.