Az utóbbi öt esztendőben Romániában csaknem 30 milliárd euró külföldi beruházás valósult meg. Az elemzők úgy vélik, mindez elsősorban a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozás egyik vitathatatlan pozitív következménye.
A magyarázat egyszerű: mind a NATO, mind az EU olyan biztonságpolitikai tényező, amely a tőkeexpanzió számára megfelelő környezetet teremt. Ezért ilyen látványos — az előző tizenegy év átlagának nyolcszorosa — a beruházási kedv az utóbbi öt esztendőben. Hiszen míg 1991—2002 között összesen 8,5 milliárd euró érkezett, addig az utóbbi öt évben 28,1 milliárd, vagyis átlagban évi 5,6 milliárd euró. Ugyanakkor egy német gazdaságkutató intézet szerint jelen pillanatban is Románia a legvonzóbb közép-európai célpont a beruházók szemében, megelőzve Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot is. Ugyanez érvényes a cégfúziók és -felvásárlások vonatkozásában is.
A hazai statisztikák alátámasztják e vélekedéseket, hiszen a nemzeti össztermék (GDP) az utóbbi öt esztendőben csaknem megháromszorozódott: míg 2002-ben 48,5 milliárd eurót tett ki, addig idén elérheti a 134 milliárd eurót. Ennél lassabban nőttek a bérek ugyanebben az időszakban: átlag 124-ről 333 euróra, a foglalkoztatottak száma pedig mintegy 300 000-rel gyarapodott. Ugyanakkor háromszor lett kisebb az infláció.
Mindez azonban a folyó fizetési mérleg hiányának jelentős növekedését is eredményezte, ez a GDP 3,4 százalékáról 13,6-ra emelkedett.
A jegybank statisztikái szerint a legtöbb pénzt a szolgáltatásokba ruházták be (itt is az ingatlanfejlesztés és a pénzügyi beruházások viszik a prímet), ugyanakkor a feldolgozóipar és az építkezések is jelentős külföldi tőkeinjekciót kaptak. Idén is mintegy 6—7 milliárd euró befektetésre számítanak az elemzők.
Mint korábban jeleztük, a Kovászna megyei befektetések dinamikája korántsem ilyen kedvező. Az utóbbi öt évben a törzstőkejegyzés folyamatos lemenő ágban van, míg a tényleges beruházások értéke csupán néhány tíz millió euróra tehető.
