A saját tulajdonú személygépkocsi ismét luxus lesz, a nagyvárosokban már egyre többen mondanak le róla, mert nehézkes a tartása – hangzott el azon a fórumon, amelyet Okos városok címmel tartottak a 26. tusványosi nyári szabadegyetemen, a Puskás Ferenc kávéház melletti Infotér-sátorban. A meghívottak – közlekedési és informatikai szakértők, minisztériumi és önkormányzati vezetők – a településfejlesztés irányairól és lehetőségeiről beszéltek. Főképp Budapestről, mert az ottani gondok hagyományos módszerekkel már megoldhatatlanok – az okos város tehát fejlett technológiát jelent, nem csupán a forgalom, hanem mindenféle ügyintézés, illetve szolgáltatás megkönnyítésére. Ebből a kisebb települések is okulhatnak.
Bármilyen jól is volt tervezve egy város, lakossága gyorsuló ütemben növekszik, ez pedig olyan megterhelést jelent, amit csak integrált rendszerben lehet jól működtetni; ezért stratégiákban érdemes gondolkodni – szögezte le Lánszki Gergő, a Magyar Nemzeti Kereskedőház szakértője, aki azonban arra is figyelmeztetett: a technológia arra jó, hogy valós adatokat ismerjünk, de ez nem minden, és nem is egyformán alkalmazható a kis- vagy nagyvárosokban. A helyhez szabott tervek hatékonyak, ám ezekhez nem csupán informatikusok, hanem hatóságok és törvények is kellenek. Példákat is mondott: hiába költöttek villanyrendőrre ott, ahol senki nem áll meg a piros lámpánál, mert feltörik a kocsiját (Brazíliában van ilyen „fejlesztés”), de (hozzánk közelebb) már jól fog, ha a telefonról vagy út menti kijelzőről megtudhatjuk, hogy hol van üres parkolóhely. Van már intelligens közvilágítás és hulladékgyűjtés (jelzi a tároló, ha megtelt, akkor küldik oda a begyűjtőt), jelenteni lehet egy letört padot, és más területek is nyitva állnak; amire biztosan szükség lesz, az édesvíz tengervízből való előállítása, de ez még sok vesződséggel jár. Magyar földön még azt kellene elérni, hogy ne a legolcsóbbat tekintsék a legjobbnak...
A hatásköröket törvények szabályozzák, de az emberek a legtöbb kérdéssel az önkormányzatokhoz fordulnak, ezért azoknak úgy kell megszervezniük munkájukat, hogy megkönnyítsék az eligazodást: a jelenleginél nyíltabb és átláthatóbb rendszerekre van szükség – vélekedett Kovács Péter, Budapest XVI. kerületének polgármestere, aki fel is sorolta: honlapjukon azt is közzétették, hogy mit lehet építeni egy-egy bizonyos telken, milyen támogatások és beruházási lehetőségek vannak, hol javítanak utat, mi lett a sorsa valamelyik lakossági bejelentésnek, és így tovább. Van, ami nem tartozik szorosan a kerületre, de kénytelen a fővárosi önkormányzattal és közlekedési központtal együttműködve ezzel is foglalkozni, habár nagyon lassú az államgépezet. Nem elég, ha van jó ötlet, és meg is szavazza a testület: ahhoz, hogy valamit véghez is vigyenek, előbb fel kell mérni a kiindulási állapotokat, csakhogy mire egy terv a bürokrácia útvesztőit végigjárja, már rég változott a helyzet – az okos városhoz tehát az is kell, hogy gyorsabban, rugalmasabban kövesse a módosulásokat. Nem lehet tíz-húsz éves adatokra alapozva korszerűsödni; a felhasználóhoz kell igazodni, legyen egy alaprendszer, amit szükség szerint bővíteni lehet bármilyen irányban.
A pénz véges, a lemaradást csak az útjavításra és az informatikai rendszerre fordított kiadások egyensúlyban tartásával lehet valamennyire lefaragni. Budapest kétmilliós város 1200 kilométeres úthálózattal, amit az elmúlt két évben lézerszkennerrel mértek fel, és ebből sok minden kiderült – közölte Almássy Kornél, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója. 2011-ig minden csak papíron volt meg, kézzel törölték és javították például a buszjáratok útvonal-módosításait, a városban elhelyezett kamerákat is csak a forgalmista látta. Ehhez képest előrelépés, hogy most már bárki megnézheti az interneten, hol van dugó, de most már arra kell készülni, hogy jönnek az intelligens járművek, a vezető nélküli gépkocsik. Jelenleg annyira túlzsúfolt a magyar főváros, hogy tudatosan próbálják kiszorítani az autókat, de erre egyelőre nincs jó módszer.
Az átmenet 15–20 évig tarthat, az okos várostól az okos felhasználó felé haladunk. A közlekedés minden ága a szolgáltatás felé megy, a saját személygépkocsi szokatlan lesz, és fényűzés-számba kerül majd – vázolta fel a nem is olyan távoli jövőt Vitézy Dávid fejlesztési minisztériumi biztos. Ez nagyobb és gyorsabb változás lesz, mint ami az elmúlt 60–70 évben történt, de fel kell rá készülni. Ma már látjuk, túl sok az autó, túl sok helyet foglalnak el, és megnehezítik a mozgást. A közösségi közlekedés hatékonyabb, e téren erősebb versengés lesz, és aki egyszerűen megérthető, bárki számára elérhető szolgáltatást nyújt, az nyer. Az informatikai projektek nem önmagukért kellenek, hanem azért, hogy segítsék az embereket – de ha nem hoz hasznot, nincs értelme, csupán ha időt, költséget tudunk megtakarítani, életet menteni. Ilyen fejlesztésekre uniós támogatásokat is lehet szerezni.
