Kerry Jack Lew pénzügy- és Enest Moniz energiaügyi miniszter társaságában próbálta elosz­latni a Bécsben a hatok (a Biztonsági Tanács öt állandó tagja és Németország), valamint Irán között létrejött alkuval kapcsolatos aggályokat. Szavai szerint az Egyesült Államok elszigetelődik, ha hátat fordít a megállapodásnak.
Ed Royce, a bizottság republikánus elnöke szerint Irán eddig minden megegyezést megszegett. Úgy vélekedett, hogy a megállapodás anyagi szempontból „aranybánya” lesz Teherán számára, ugyanakkor csökkenti Washington képességét, hogy nyomást gyakoroljon az iráni vezetésre.
Eliot Engel, a testület rangidős demokrata tagja is fenntartásokat fogalmazott meg az egyezséggel kapcsolatban, egyebek között az Izraellel szembeni iráni fenyegetőzések miatt. Egy Barack Obama elnök által májusban aláírt törvény értelmében az amerikai kongresszusnak – amely Kerry, Moniz és Lew múlt heti szenátusi meghallgatásával kezdte meg az iráni atomalku mérlegelését – a megállapodás napjától számítva hatvan nap áll rendelkezésére, hogy eldöntse: támogatja vagy elveti azt. Az amerikai törvényhozásnak, amelynek mindkét házában a republikánusok vannak többségben, szeptember 17-éig kell majd döntenie. Ha a kong­resszus mindkét háza elvetné az atomalkut – ami megfigyelők szerint valószínű –, és ha a törvényhozás kétharmados többséggel az erre válaszul adandó elnöki vétót is felül tudná bírálni, Obamának nem lenne felhatalmazása a legtöbb Teherán elleni – például az olajipart és a bankszektort sújtó – szankció feloldására. Ez az egyezmény összeomlását jelentené.
Tegnap egyébként több száz fős, az iráni atomprogramról szóló megállapodás elleni tiltakozást szervezett a washingtoni Capitoliumnál az Amerikai–Izraeli Közügyek Bizottsága, az Egyesült Államok és a világ legnagyobb Izrael-párti lobbicsoportja. Hét volt magas rangú amerikai diplomata viszont az alku megerősítését sürgette levélben, rámutatva, hogy annak hiányában a kockázatok mind az Egyesült Államok, mind pedig Izrael számára magasabbak lennének.