Törökország a szövetséget életre hívó washingtoni szerződés negyedik cikke alapján kérte a testület összehívását. Ez azt mondja ki, hogy bármely szövetségesnek jogában áll egyeztetést kezdeményezni a többi tagállammal, ha úgy ítéli meg, hogy valamelyik tagország területi egységét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti. Ankara az elmúlt napok terrortámadásai miatt kérte az Észak-atlanti Tanács összehívását, ahol a török intézkedésekről is beszámolt. Múlt hétfőn 32-en haltak meg és több mint százan megsérültek a török–szíriai határ mentén fekvő Suruc városában végrehajtott merényletben. A NATO részvétét fejezi ki a török kormánynak és az áldozatok hozzátartozóinak.
„A terrorizmus közvetlen veszélyt jelent a NATO-tagállamok biztonságára, a nemzetközi stabilitásra és jólétre. Ez a globális fenyegetés nem ismer sem határokat, sem nemzetiséget, sem vallást. Ezzel a kihívással a nemzetközi közösségnek közösen kell megbirkóznia” – húzza alá közleményében az Észak-atlanti Tanács. A nyilatkozat azt is kimondja, hogy a terrorizmus minden formája és megnyilvánulása tűrhetetlen és megindokolhatatlan, valamint hogy a szövetség biztonsága oszthatatlan, és a NATO erőteljesen szolidáris Törökországgal.
A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára kiemelte, hogy minden szövetséges tagállam részt vesz az Iszlám Állam ellen meghirdetett globális koalícióban, a szervezet pedig támogatja Afganisztánt, Irakot és Jordániát a terrorizmusellenes harcban. A norvég politikus arra is kitért, hogy a NATO szervezetileg nem vesz részt a Szíria területén kialakítandó biztonsági övezet létrehozásában, az egy török–amerikai kétoldalú megállapodásban szerepel, de ő személy szerint üdvözli, hogy Ankara nagyobb erőfeszítést tesz az  Iszlám Állam ellen.