A magyarországi Hangya szövetkezetek tavaly mintegy harmincmilliárd forint árbevételt értek el ― tájékoztatta az MTI-t Szabó Zoltán, a Hangya szövetkezeti együttműködés ügyvezető titkára.
Mint elmondta: mintegy háromszáz szövetkezet tartozik hozzájuk. Ezek elsősorban sertéstartással, zöldség- és gyümölcstermesztéssel, borászattal, tejelőállítással és gabonával foglalkoznak. Száz körüli szövetkezet árbevétele átlagosan eléri a 100―150 millió forintot, ugyanakkor vannak olyan szövetkezetek is az egyesülésben ― például a Mórakert ―, ahol az éves árbevétel több milliárd forint.
A tavalyi év hektikus viszonyai — a kedvezőtlen időjárás — főként a sertéstartóknak, valamint a zöldség-gyümölcs ágazatban tevékenykedőknek okoztak gondot, a gabonaszektor viszont szárnyalt. A sertéstenyésztéssel foglalkozó szövetkezetek drasztikus, mintegy nyolcvanszázalékos visszaesést könyvelhettek el, ami arra vezethető vissza, hogy csekély a gazdasági erejük. Ennél kisebb a visszaesés a zöldség-gyümölcs ágazatban, ahol az átlagos csökkenés húszszázalékos volt. A ,,gabonások" ugyanakkor elégedettek lehetnek, mivel ebben a piaci szegmensben megduplázódtak az árak.
Szabó Zoltán úgy véli: idén a gabonaárak nem csökkennek, s a zöldség-gyümölcs ágazatban enyhe, öt-tíz százalékos áremelkedés várható. A bizonytalanság továbbra is megmarad a sertéstartásban, főként a külső gazdasági körülmények miatt. Ez utóbbit a WTO-tárgyalások nyomán esetleg tovább ,,puhuló" import befolyásolhatja kedvezőtlenül a bizonytalan eredetű áru és az olcsóság következtében.
A Hangya szövetkezeti együttműködés bel- és külföldi lobbitevékenységgel, valamint a versenytársak piaci pozíciójának pontos meghatározásával és üzletember-találkozók szervezésével, továbbá az egymás közötti együttműködés ösztönzésével segíti a tagszövetkezeteket.
A szépmezői agráripari park működtetésében is szerepet vállaló Mórakert Termelői és Értékesítő Szövetkezet dán és német minták alapján jött létre — ismertetik a szövetkezet honlapján. Alapvető céljuk, hogy a családi gazdaságok piaci, értékesítési biztonságot nyerjenek. Így kívánják biztosítani a lakosság helyben tartását és a családi egzisztenciák kiépülését.
A mórahalmiak évekkel a mostani szövetkezetalapítási láz előtt felismerték a közös értékesítésben, beszerzésben rejlő előnyöket. Mindenféle állami támogatás nélkül, közös elhatározással, ötvenkét alapító taggal (mórahalmi termelők) hozták létre 1995-ben szövetkezetüket. Az alapítók fontosnak tartották a termelők összefogását és a piacon való egységes megjelenítést.
A szövetkezet tevékenységi köre kiterjed a hajtatott és szántóföldi zöldség- és gyümölcstermesztéshez szükséges anyagok beszerzésére, termelési szaktanácsadásra és koordinálásra, illetve a tagok termékeinek közös értékesítésére. A szövetkezet termékei egyaránt megjelennek a magyar és a külföldi piacokon is. Elsősorban az Európai Unió egyre magasabb minőségi igényeket támasztó piacaira (Németország, Ausztria, skandináv államok, Csehország), valamint az unión kívüli (orosz, román, szerb) piacokra exportálnak árut.
