Johannis európai központokat javasol

2015. szeptember 25., péntek, Belföld

300 ezer euróval járul hozzá Románia az elkövetkező három évben az Élelmezési Világprogramhoz a konfliktusövezetek közelében felállított menekülttáborokban élők segítségére – közölte Klaus Johannis államfő az Európai Tanács (ET) rendkívüli informális ülése után.

A migráció témában megtartott brüsszeli találkozó Johannis szerint „talán a legjobb volt mostanáig, alapkérdésekről volt szó, konstruktív hozzáállás mellett”. Az államelnök megjegyezte: beszédében azokat a témákat próbálta felsorolni, amelyek „valamennyiünket fog­lalkoztattak”. „Elsősorban nyilvánvaló, hogy hatékonyan akarjuk kezelni a menekültkérdést, el kell jutnunk a jelenség okához, vagyis a konfliktus­övezetekbe, például – ám nem kizárólag – Szíria környékére. Meg kell próbálnunk ott beavatkozni a konfliktus lezárása és a béke visszaállítása érdekében. Ez nehéz dolog, és az Európai Unió (EU) egyedül biztosan nem tudja megtenni, de hozzá tud járulni. (…) Jelentőséget kell tulajdonítani a konfliktusövezet körüli biztonságos zónának, olyan országoknak, mint Jordánia, Libanon vagy Törökország, ahol számottevő a menekültek száma. Az ezeknek az államoknak nyújtott támogatás szilárdabb és gyorsabb eredményt hoz, mint a már Európába érkezett menekültek segítése. (…) Világos, hogy meg kell erősíteni az EU külső határát, erről ismét szó esett, és kiemeltem, hogy ezen kívül – amiben valószínűleg szükség lesz az unió összehangolt akcióira, nemcsak a tagállamokéra – szükség van azoknak a hálózatoknak a felszámolására, amelyek egyik államból a másikba juttatják a menekülteket, tulajdonképpen menekültcsempészek” – mondotta. Az ülésen szóba került azoknak a menekültközpontoknak, úgynevezett hot spotoknak a helyzete, ahol regisztrálják a migránsokat, és bizonyos ideig szállást nyújtanak. „Itt megengedtem magamnak, hogy azt javasoljam: ítéljük meg közösen, nem lenne-e hatékonyabb, hogy ezek a hot spotok legyenek európai központok, mivel a probléma nem annak az országnak a nemzeti ügye, ahová a menekültek érkeznek, hanem nyilvánvalóan európai probléma” – fejtette ki Johannis, megjegyezve: javaslatát nagyon jól fogadták, és átvették más résztvevők is.
Az államfő azt is elmondta: hamis és alapvetően téves az a gondolat, hogy az ET újratárgyalhatta volna a menekültekről szóló kötelező kvóták kérdését, csak a román politikai vezetők vetették fel hiányos ismeretek miatt. Az ET nem vonhatja vissza vagy nem semmisítheti meg a Bel- és Igazságügyi Tanács döntését. Hozzátette: biztosították arról, hogy a bukaresti kormány dolgozik a menedékjogi szabályozás helytelen alkalmazása miatt Románia ellen indított szabálysértési eljárások megoldásán.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 759
szavazógép
2015-09-25: Világfigyelő - :

Két út áll Magyarország előtt (Menekültválság)

Magyarországnak két lehetősége van: vagy kerítéssel védi meg a zöldhatárt, vagy ha ez nem tetszik, akkor képes arra is, hogy átengedje a migránsokat Ausztria és Németország irányába – ismertette Orbán Viktor miniszterelnök a rendkívüli uniós csúcson kifejtett álláspontját tegnap hajnalban a megbeszéléseket követően.
 
2015-09-25: Belföld - :

A kommunista totalitarizmus múzeuma

 Megszavazta kedden a szenátus Sorin Ilieşiu SZDP-szenátor a Kommunista Totalitarizmus Nemzeti Múzeumának és az áldozatok emlékművének létrehozására vonatkozó törvénykezdeményezését. Az új intézményt 2016 elején, bukaresti székhellyel hozzák létre, és kilenc hónapon belül megnyitják a közönség számára, az emlékművet – egy román zászlóval díszített, 20–25 méter magas inoxkeresztet – az Egyetem tér közepén, „a kommunistaellenes harc jelképes területén” helyezik el.