A utca hangja

2015. október 23., péntek, Nyílttér

DEZSŐ BERNÁT, Sepsiszentgyörgy. Augusztus 26-ától nincs telefonom és internetem a Telecom társaságtól, amelynek ügyfele vagyok. Helybeli alkalmazottak szerint aznap reggel a városközponti ásatások közben elmetszették a kábelt, mely a központhoz kapcsolt. A szolgáltató többszöri reklamációm sorát azzal zárta le, hogy ők ugyan mindent megtesznek érdekemben, de sajnos hosszas folyamat elé nézhetek, mivel itt kábellopásról volna szó.

Kapcsolatot teremtettek a rendőrséggel, s szerintük akkor lesz nekem megint telefonom, amikor a rendőrség megoldja, beszünteti ez efféle lopásokat. Egyszóval – majd, ha fagy… No persze, ez a telefonbérlet nekik nem üzlet, mivel nekem mint politikai okokból üldözött személynek (2000/189-es törvény) nem kell fizetnem érte. Az, hogy egy hivatalos szerződést semmibe vesz s más törvénycikket is megszeg, úgy néz ki, cseppet sem érdekli. Mi több, kiegyeztek a helyi fogyasztóvédelmi hivatallal: a panasztételemre (közel egy hónapra rá) válaszoló M. Diacon igazgató értelmezése szerint a probléma békésen megoldódott, mivel én közben lemondtam az internetszolgáltatásról (ez igaz, hisz nem használhattam egy olyan szolgáltatást, mely nem létezik), s a telefont majd csak visszakötik. Fáradt lehetett az úr, megviselhette túlbuzgósága, talán ezzel magyarázható finoman fogalmazva bizarr válasza, no meg az, hogy újabb panaszomat Brassóba a re­gionális fogyasztóvédelemhez küldte át azzal az indoklással: problémám meghaladja az általa képviselt hivatal hatáskörét. Hogy a németté vált s immár bíbor színben tündöklő telefontársaság semmibe veheti régi partnereit, nem újdonság kies tájainkon, de hogy minek kell nekünk megtűrni egy állami csecsre, azaz saját zsebünkre cuppantott sóhivatalt, ezt igazán nem tudom megemészteni…
CS. I., Sepsiszentgyörgy. Nagy felháborodással olvastam az újságban, hogy a Kriza János utcát – amelyet nemrég újítottak fel járdástul, szegélykövestül, lámpástul – újraaszfaltozzák. Mintha nem lenne elég gödrös utca a városban! A Gyöngyvirág utca már olyan régóta rossz, idejét sem tudjuk, hogy mikor volt jó. Sem út, sem járda nem járható, esőben nyakig sárosan érünk haza, száraz időben porfelhőben poroszkálunk, nagy a zaj, vastag a kipufogógáz, de ez ráér! Olvastuk, hogy per is volt, de azt is, hogy lejárt, az útjavítás azonban még mindig nem kezdődött el. Nem tudom, milyen pályázatok ezek, hogy a jó utakat megjavítják belőle, s a rosszakat úgy hagyják, de az biztos, hogy ez nincs rendben!

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 757
szavazógép
2015-10-22: Világfigyelő - :

Megköszönte a segítséget a szír elnök (Röviden)

Moszkvában köszönte meg az orosz katonai segítséget a szír elnök, akinek ez volt az első külföldi útja a polgárháború kirobbanása óta. Vlagyimir Putyin további katonai és politikai segítséget ígért Aszadnak. Orosz harci gépek támadták az iszlamisták állásait Szíriában. Az orosz haderő újabb felvételt tett közzé a hadműveletekről. Moszkva szeptember végén Damaszkusz kérésére kezdte meg hadjáratát a polgárháború sújtotta országban.
2015-10-23: Nyílttér - :

Amikor az orvos beteg (Mai levelünk)

Amikor egészségesek vagyunk, állandóan elégedetlenkedünk valamiért: az időért, a hidegért, a számlákért, a pénzhiányért, a sok igazságtalanságért, a képmutató, csaló munkatársakért, azokért az emberekért, akik talán élvezik azt, hogy a közelükben élőket megsértsék. Igen sok mindenért lehetünk elégedetlenek; de amikor megbetegszünk, illetve beteg státusba kerülünk, minden háttérbe szorul, csak a lényeg marad.