Az évek során meghonosodott Háromszéken a szarvasmarhaszemlék szép szokása. Számos kiállítást szerveznek, ahol a gazdák legszebb állataikat mutatják be, egyikük sem titkolja, hogy a győzelem reményében viszi ringbe jószágát. A szemnek tetsző, és magas termelési és biológiai értéket is hordozó szarvasmarhákat tudatos tenyésztéssel lehet elérni. A megyében már léteznek szarvasmarha-tenyésztők, akik állataikkal – munkájuk eredményeként – szinte minden kiállításon díjat nyernek.
Legutóbb Kovásznán tartották a pirostarka szarvasmarhák szemléjét, a TarkaExpót. A bírálók a ringben minősítették az állatok értékmérő tulajdonságait. A világ legnagyobb kiállításain viszont már a felvezetést megelőző napokban sor kerül a hasznossági minősítésre (bonitálásra) – a díjazás után pedig gyakran szerveznek marhaárverést, ahol az élmezőnyben végző állatok értéke jelentősen nőhet.
Az értékelés komoly szakértelmet feltételez, jó, ha a bírák szempontjait a gazdák is ismerik. (Az alaptudása sok gazdának megvan, mutatja ezt, hogy az előző kovásznai szemlén számos tenyésztő nem értett egyet a bírák döntésével a nagydíjasnak kikiáltott tehenet illetően). A következőkben a teljesség igénye nélkül a pirostarka szarvasmarha elbírálásának alapjaiba nyújtunk betekintést. Ehhez felhasználtuk a TarkaExpó-katalógus leírását is.
A pirostarka teheneknél a külső résztulajdonságokat a ráma, izmoltság, lábszerkezet, tőgy tulajdonságaiban mérik.
A ráma a csontos váz nagyságát jelenti, amelyet magassági, hosszúsági és szélességi testméretek szerint értékelnek. Méretéből lehet következtetéseket levonni például a tej- és hústermelésben részt vevő szervek nagyságáról, az emésztőrendszer kapacitásáról – mindezek a termelékenységet befolyásolják. Mérik a farmagasságot, -hosszúságot, -szélességet, a mellkas mélységét.
Az izmoltság bírálata során az izomcsoportok terjedelmét, tömegét értékelik, ennek célja a hústermelési érték megállapítása – ami nem utolsósorban a vágómarhaként való értékesítést könnyítheti meg. Jó tudni, hogy a kettős hasznosítású pirostarkák esetében a hústermelési képességre ugyanúgy oda kell figyelni, mint a tejtermelő kapacitásra.
A lábszerkezet azért képezi a bírálat egyik szempontját, mert ennek alapján dönthető el, mennyire tűri az állat az egyes tartásmódokat. Nyilvánvaló, hogy ezt az értéket mozgás közben figyelik meg a bírák. A kötött tartású teheneknél kívánatos, hogy bírják a betonpadlón való állást. A nálunk még mindig legelterjedtebb „kijáró csordás” legeltetés esetében a menetelést, kedvezőtlen terepviszonyokat bíró lábak a jobbak. Ez fontos szempont, a lábgondokkal szembesülő tehén keveset mozog, nem eszik eleget, így csökken termelékenysége. A lábszerkezet vizsgálatánál figyelembe veszik a farlejtést, a hátsó láb oldalnézetét, a csánk milyenségét, a csüd és a sarokvánkos magasságát.
A tőgyet sokan az egyik legfontosabb értékmérőnek tartják – annak ellenére, hogy külső vizsgálatából még nem lehet pontosan következtetni tejtermelő képességére, ez a hivatalos teljesítményvizsgálat (COPZ) során bizonyosodhat be. Habár még nem jellemző a háromszéki tehenészetek többségére, a tőgy küllemi vizsgálata során elsősorban azt nézik, mennyire felel meg a gépi fejés követelményeinek. Emellett mérik kapacitását az elülső és a hátulsó tőgyfél hosszával, az utóbbi magasságával. Továbbá megfigyelik a tőgy függesztését, mélységét. A tőgybimbók esetében a hosszúságot, vastagságot és az állást pontozzák – az első tőgybimbók általában fejlettebbek, elsősorban ezeket vizsgálják. Az ideális tőgybimbó hossza öt centiméter, vastagsága 2,5 cm. Az állás tekintetében a párhuzamos tőgybimbók a legjobbak, az ettől eltérőeket – szétálló vagy összeálló – lepontozzák.
A szempontok ismertetése mellett még annyit jegyzünk meg, hogy sokat nyom a latban, miként készíti fel szarvasmarháját a versenyre a gazda. Az esztétikai szempontok szerinti felkészítése sok esetben megáll egy csutakolásnál. Mások a versenyekre megnyírják az állatokat, nagy hangsúlyt fektetnek a tőgy szőrtelenítésére. A takarmányozásra is odafigyelnek, hónapokkal a megmérettetés előtt külön „konyhára” állítják a ringbe küldött állatot, hogy annak kondíciója a fajtára jellemző legoptimálisabbhoz közelítsen. Sőt, a versenyek előtt gyakorolják a felvezetést, így a tehén megszokja, hogy kötőféken kövesse a gazdáját, nem rakoncátlankodik a versenypályán – ezek a részletek is sokat számíthatnak fej fej melletti versenyállás esetében.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
