A Brassói Filharmónia rendszeres vendége a sepsiszentgyörgyi hangversenyévadnak, e partneri közreműködés során jöhetett létre közel egy évtizede a komolyzenei koncertek háromszéki sorozata. Ez alkalommal a filharmónia nagyzenekarral lép színpadra, több mint ötven zenész hangszere csendül fel egyszerre.
A november 20-i koncertre francia klasszikusok közül választottak műsorukba, melyet Debussy 1915-ben írt Berceuse Heroiquem című zongoradarabjával indítanak. A gondolatokat, érzelmeket közvetítő impresszionista és szimbolista zene legkiemelkedőbb alakja, a francia zene mindmáig nagy hatású zeneköltője, Debussy a romantika talaján is új utakat keresett. A múlt század elején Kodály Zoltán így fogalmazott: „Aki ennyire a maga útján jár, nem egyhamar talál tetszésre, és lehet, hogy Debussy zenéje még soká vagy mindig a keveseké lesz. De hatása már ma általános és jótékony.” Debussy pedig, vallomása szerint, gyönyörködtetni szeretett volna, és a világ zenei színpadán elért töretlen sikere ezt a szándékot igazolja ma is. Harmóniái és hangszínei önmagukban képesek hatni – jellemezte találóan a kortárs festő, Monet a francia zeneköltő muzsikájának lényegét.
A spanyol származású Édouard Lalo műveivel az operán és operetten szórakozó párizsi zenei elit tetszését nehezen nyerte el. Leginkább zenekari darabjait szerették, ezek közül elsőként az 1874-ben született Spanyol szimfónia című hegedűverseny aratott sikert a közönség és a kritika körében. Ma széles körben leginkább szimfonikus művei ismertek, ugyanakkor Lalo mesteri zeneszerző volt a kamarazene terén is. Műveire jellemző a spanyolos kolorit, ritmus és dallamvezetés, ami akkoriban kezdett divatossá válni a francia fővárosban, és amely Lalo népszerűségét kifejezetten emelte. A Spanyol szimfóniában a versenyművek hagyományos háromtételes formáját további két rövid tétellel bővítette ki a komponista, így az öttételes versenyműben a szenvedélyes virtuozitástól a bensőséges líraiságig mindent megtalálunk.
Az est vége az egyik legismertebb és leggyakrabban játszott opera, a Carmen hangulatát idézi meg. Georges Bizet zeneszerző már nem érte meg utolsó operája várva várt rendkívüli sikerét, a bemutató után elhunyt. Két Carmen-szvitjét halála után állították össze az opera legnépszerűbb jeleneteiből, nem feltétlenül követve a cselekmény kronologikus fonalát. Az I. szvit legismertebb darabja a Les Toréadors. Az ünnepélyes torreádor-induló dallama világsláger, amit sokszor sorolnak a száz legnépszerűbb klasszikus darab közé.
A péntek esti koncertre érvényesek az idei zenei évad bérletei, jegyeket szabadárusításban a városi kulturális szervezőirodában lehet vásárolni. A Brassói Filharmónia fellépése után, decemberben a Georgius és a Csíki Kamarazenekar tart hangversenyt.