A legfrissebb — ám sokkal szenzációsabb — médiahírek között ott ,,szerénykedik" a tiltakozás az import génmanipulált (GM) mezőgazdasági termékek ellen. Mivel az olvasók többsége nem érti a tiltakozás okát (a hiányos biológiai ismeretekből eredően), hamar túllép a híren, nem is érdekli tovább. Nos, akkor értelmezzük együtt — a valójában riasztó tartalmú — hírt.
Földünk lakosságának rohamos növekedése (2050-re a mainak kétszerese lesz!), valamint a megművelhető területek beszűkülése (15 millió négyzetkilométer megművelt terület, a lehetséges művelésbe vonhatónak a 90 százaléka) nem teszi lehetővé, hogy még 35—40 millió négyzetkilométer területet bevonjunk a mezőgazdasági termelésbe. De a várható népesség is élni akar, ehhez pedig termesztett növény és rengeteg háziállat szükséges. Ennek az útja az emberiség történelme során a termésátlagot és -minőséget növelő nemesítés volt. Eredménye ennek a folyamatnak igen látványos. Például a kukorica az utóbbi évtizedekben ötvenszeresére, a búza tízszeresére növelte az átlag hektárhozamát. És, ami a legfontosabb: ezzel a hagyományos módszerrel jobbára a pozitív növényi, illetve állati tulajdonságok gyarapodtak.
Mi a helyzet a géntechnológia terméshozam-fokozó hatásával? Egyáltalán mit értünk GM-technológián? Laboratóriumi módszerekkel egy gént (neve transzgén) átviszünk egy termesztett növénybe, annak feljavítása céljából. A leggyakoribb a Bacillus thuringiensis nevű baktérium toxinját kódoló gén, amely pl. a burgonyát ellenállóvá teszi a kolorádóbogár támadásával szemben. (Ezzel a baktériummal még én is kísérleteztem a szépmezői gazdaság területén, de akkor hígítva rápermeteztük a burgonyabokrokra — csekély eredménnyel.) A Bt-nek nevezett toxint ezután maga a növény gyarapítja, és akár a burgonyában, akár a kukoricában (a kukoricabogár és a moly ellen) védelmet biztosít. Így — közvetve — véd, és növeli a terméshozamot. Csakhogy a Bt toxin az emlősök szervezetében kóros immunválaszt válthat ki. Ugyancsak kockázatos az ilyen feldogozott termék fogyasztása a tej- és tojásallergiások számára, mert a maradandó (egyébként ,,ártalmatlan") toxin igen hasonló a tejben és tojásban található allergénekhez.
Más hátrány a 20—30 generáció után kialakuló rovarrezisztencia a toxinnal szemben. Ezzel elveszítjük az annyira hatásos Bt toxin további felhasználhatóságát.
A háziállatoknál a gyorsabb növekvés volt a cél. Például sertésekbe ültettek be növekedést fokozó hormonkódoló gént. Az eredmény váratlan mellékhatásokkal járt: bélgyulladás, vese- és bőrbetegségek, reuma, izomgyengeség, gyomorfekély és egyéb károsodás miatt hamar abbahagyták az ilyen próbálkozást.
Mivel ezeken a példákon kívül számos más példát is felsorakoztathatunk, érthető, hogy az Európai Unió országai, Románia is óvakodik az egyesült államokbeli importtól, ahol legtöbb mezőgazdasági növény már GM. A sokhasznú szója például 60 százalékban az Egyesült Államokból érkezik Európába, s bizonyos engedményekkel befogadják (takarmánynak). Hasonlóan a GM-kukoricát is, jóllehet, mivel ez szél általi megporzású, tovább terjesztheti a GM-fajtát. Sajnos, nem valószínű, hogy öreg kontinensünk sokáig ellenállna a zsarolástól sem idegenkedő újvilági nyomásnak, amint a GM-gabonával ,,megsegített" afrikai—ázsiai országok sem.
