A Kovászna térségében gazdálkodók egyre nagyobb értékesítési gondokkal és legelőhiánnyal küszködnek. Ezért közel húsz nagyobb gazda kezdeményezett találkozót, melyre meghívták a szaktanácsadókat, hogy mutassák be az új technológiákat és a szervezeti, egyesületi formákat.

A kovásznai gazdák jó pár évvel ezelőtt megtartották a megyei juhtenyésztők egyesületének alakuló ülését, ahol vezetőséget is választottak, ám azt a mai napig nem jegyezték be a bíróságon. A szaktanácsadók szerint a juhtenyésztők égető problémáit az egyesületi forma nem oldaná meg, inkább termelői csoport vagy szövetkezet létrehozását látnák megfelelőnek. Annál is inkább, mert a szakminisztériumnál való közbenjárás sem hozott eredményt. Az történt ugyanis, hogy a nemzeti vidékfejlesztésre pályázók sorából az egyesületeket az utolsó pillanatban kivágták, így ezek nem tehetnek le pályázatot. A termelői csoportok, valamint a szövetkezetek azonban továbbra is pályázhatnak, így fél áron valósíthatják meg az elképzelt beruházásukat. A szaktanácsadók javaslata szerint a kovásznaiak első lépésben pályázat útján állat-egészségügyileg is megfelelő közös tejátvevőt létesíthetnének, majd a juhtej helybeli feldolgozása is szóba jöhetne. A gazdák elmondása szerint külön-külön többen is próbálkoztak a tejfeldolgozóknál a tej értékesítésével, de mindenhonnan elutasító választ kaptak, a kifogás az volt, hogy kevés tejért nem mennek Kovásznáig.

A meghívott szaktanácsadók az egész éven át szinte kizárólag istállózott franciaországi technológiát mutatták be, ahol a legeltetés csak a farm közvetlen közelében levő legelőkön történik. A fejést külön fejőházban, gépesítve végzik. A szaktanácsadók véleménye szerint az új technológiákra áldozni is kellene, de jobb eredményeket és a munka volumenének jelentős csökkenését eredményezné.

A szaktanácsadók egy nemrég kialakult francia kapcsolatot is ismertettek: egy neves, tenyésztőket és feldolgozókat tömörítő francia szövetkezet a múlt év végén kereste meg őket közreműködési szándékkal. A szövetkezet a kecske- és juhtartó tagok által termelt tejet dolgozza fel, és értékesíti a francia és az uniós piacon. Mivel a kecske- és juhsajtnak nagy a kereslete, és kétszer-háromszor olyan drága, mint a tehénsajt, újabb tejtermelőket keresnek az unió országaiban. Természetesen, nagyobb mennyiséget szeretnének, és csak egyesületekkel, szövetkezetekkel tárgyalnának. Időközben a franciák meghívására néhány háromszéki és Brassó megyei szaktanácsadó meglátogatta termelő, feldolgozó és értékesítő szövetkezetüket. A franciák június elején látogatnak újra vidékünkre. Az eddigi tárgyalások eredményeként a francia fél hajlandó lenne itt (ha valamelyik itthoni feldolgozóval sikerül megegyezni) vagy Franciaországba szállítva feldolgozni a juh- és kecsketejet, a francia technológiával készült sajttípusokat pedig levédett termékként értékesíteni. Mivel ismerik az itteni állomány gyenge tejtermelő képességét, az is számításba jött, hogy nemesített fajták apaállatait szállítanák, majd a leadott tejből vonnák le azok árát.