Az 1902-es székely kongresszus és a Hargita Megye Tanácsa által szervezett 2002-es konferencia után a Székely Nemzeti Tanács jövőre meghirdeti a harmadik székely kongresszust – jelentette be tegnapi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs elnök. A rendezvény célja, hogy bevonja az autonómiamozgalomba a szakmai, tudományos elitet. Az SZNT elnöke azt is közölte: szeretnék, hogy 2016 a székely székek éve legyen, az önkormányzatok széki szinten társuljanak.
Eddig Marosvásárhelyen szokták tartani az évértékelő sajtótájékoztatókat, most Sepsiszentgyörgyön teszik ezt, és itt jelentik be azt is, hogy a marosszéki székely tanács új székházat avatott. Mindezzel jelezni kívánják: az autonómiamozgalmat kétpólusúvá akarják tenni, Székelyföld fővárosa mellett a sepsiszéki központot is erősítik – jelezte Izsák Balázs. Az elmúlóban levő esztendőre visszatekintve fontos mozzanatként értékelte, hogy együttes ülést tartottak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, és felújították az együttműködést.
Az október 24-ei, Székelyföld határainak kivilágításáról szóló akció pozitívumaként említette többek között, hogy a széki vezetők bejárták a határtelepüléseket, szóba álltak az elöljárókkal, önkormányzati, egyházi, civil vezetőkkel, továbbá felmérik az e települések által határolt Székelyföld etnikai összetételét és demográfiai helyzetét.
A jövő évi tervekről szólva Izsák Balázs megemlítette: Marosvásárhelyen január 6-án szerveznek megemlékezést a madéfalvi veszedelem évfordulóján. Majd bejelentette: 2016 végére tervezik a harmadik székely kongresszus megrendezését, amely a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem képviselőivel folytatott előzetes tárgyalások szerint párhuzamosan két helyszínen, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön zajlana. Felhívásában Izsák Balázs arra kérte a Székelyföldön, Romániában, Magyarországon, a Kárpát-medencében vagy a nagyvilágban élő, Székelyfölddel foglalkozó kutatókat, már most kezdjenek el készülni. Néhány kérdést is felvetett, amelyekre a kongresszuson szakmai, tudományos alapokon álló választ kellene megfogalmazni. Meg tudna-e élni saját erőforrásaiból az autonóm Székelyföld? Milyen most a térség valós gazdasági helyzete? Milyenek a tulajdonviszonyok Székelyföldön, az erőforrások milyen arányban vannak helyi kézben? Milyen regionális gazdaságpolitika tudna fejlesztést hozni? Mi az, ami autonómia nélkül nem valósítható meg? Mit lehet tenni, hogy a gazdasági fejlődés ne változtassa meg Székelyföld regionális identitását? Miként lehet megfordítani a negatív demográfiai trendet?, Mit kellene tenni azért, hogy a jelenleg a nagyvilágban dolgozó, tanuló székelyek hazatérjenek?, Milyen eszközöket nyújthat a nemzetközi jog az autonómia eléréséhez? Ezekre a kérdésekre nem a politikumnak, hanem szakembereknek kellene válaszolniuk a kongresszuson – vélekedett Izsák Balázs, aki szerint a Székelyfölddel foglalkozó ismert kutatókat meghívják a rendezvényre, de meg is hirdetik az eseményt, várják fiatal szakemberek jelentkezését szerte a világból.
Ugyancsak a jövőre vonatkozó tervekről szólva Izsák Balázs bejelentette: azt szeretnék, hogy 2016 a székely székek éve legyen. Szorgalmazzák ezért, hogy az önkormányzatok széki szinten társuljanak, közösen bonyolítsanak le programokat, ezáltal is erősítve a széki öntudatot, az autonómia alapját.
