Több fontos bizonyítékot foglaltak le az eddigi közlések szerint a hatóságok az Orbán Viktor meggyilkolására készülő két férfinál, amelyek megerősítik azt a korábbi gyanút, hogy komoly akcióra készült a Magyar Nemzeti Hadsereg november 22-én elfogott két aktivistája – írja a nol.hu.
A Népszabadság internetes kiadása szerint a megtalált bizonyítékokról a rendőrség a nyomozás érekeire hivatkozva nem árult el részleteket, érdeklődésükre csak annyit mondtak: szakértők bevonásával vizsgálódnak. Egy – Orbán Viktor lakása közelében élő – forrás szerint sem a meghiúsított merénylet napján, november 22-én, sem azóta nem tapasztalták, hogy a kormányfő védelmét megerősítették volna. A baloldali lap információi szerint az állítólagos merénylet tervezett időpontjában a terrorelhárítók – a Terrorlehárítási Központ megfogalmazása szerint – jó előre kimenekítették Orbán Viktort onnan, ahol az előzetes információk alapján lecsaptak volna rá a támadói. A kimenekítés már azelőtt megtörtént, hogy a gyanúsítottak – M. Péter (62) és R. Gyula (60) – elindultak volna végrehajtani tervüket. Csak a kimenekítés után csaptak le a szélsőséges párosra. Egyes szakemberek véleménye szerint túlságosan is hamar vonták ki őket a forgalomból, vagyis túl távol attól a helytől, ahol a merényletet elkövették volna. Pintér Sándor belügyminiszter és Hajdu János, a TEK főigazgatója egyaránt védelmébe vette az akció műveleti parancsnokát, mondván: nem akarta megkockáztatni, hogy az elszánt és felfegyverzett szélsőségesek a nagy tűzerejű fegyvereikkel túlságosan hosszú ideig autózzanak a városban.
A portál rendőrségi forrásai szerint komolyan kellett venni a két, hatvanas éveiben járó férfit. Olyan bizonyítékok kerültek elő ugyanis a náluk tartott házkutatásokon, amelyek eltökéltségről, kétségbevonhatatlan szándékról árulkodtak. Az akció időpontjához közeledve megváltozott a két férfi viselkedése; elszántak, céltudatosak, zárkózottabbak és fegyelmezettebbek lettek. A gyanú, hogy aznap a kormányfő elleni merénylet szándékával ültek autóba, akkor is fennáll, fogalmazott egy, az ügyet jól ismerő belügyi forrásunk, ha egyelőre még csak lőfegyverrel és lőszerrel való visszaéléssel gyanúsítják őket.
A két férfi és a titkosszolgálatok által 15–20 fősre becsült létszámú – a merénylettől amúgy elhatárolódó, a lesből támadást magától és tagjaitól egyaránt „genetikailag idegennek valló” – Magyar Nemzeti Hadsereg egyike volt azoknak a szélsőséges szervezeteknek, amelyeket a magyar hatóságok már korábban is figyeltek, és a párizsi terrortámadások óta fokozott ellenőrzés alatt tartottak. Ennek részeként hallgatták le a telefonbeszélgetéseiket is. Pintér Sándor az akció után tartott egyik sajtótájékoztatóján idézett a két férfi beszélgetéseiből, akik például „egy ólomgolyó a fejbe” alapon győzték volna meg a kormányt, hogy adja át a hatalmat. A Szálasi Ferencet mártírként emlegető és gyakran idéző szélsőségesek emellett úgy vélték: „Azok, akik ma a törvényeket hozzák, birkák, buták, közönséges bűnözők, hazaárulók és kivégzendők.”
