Az Európai Bizottság első alelnöke sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az eljárást a lengyel alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása miatt indítják meg, amely széles körű tiltakozást váltott ki Lengyelországban és külföldön egyaránt. Szakértői értékelések szerint ez az első lépése a három szakaszból álló uniós mechanizmusnak, amelyhez az EB akkor folyamodhat, ha egy adott tagországban csorba esik a jogállamiságon. Frans Timmermans a szokatlanul hosszúra nyúlt biztosi kollégiumi ülés után hangsúlyozta, hogy az Európai Unió párbeszédre törekszik Lengyelországgal. Mint mondta, az eljárás célja, hogy objektív módon tisztázzák a tényeket, részletesen értékeljék a helyzetet és megkezdjék a párbeszédet a lengyel hatóságokkal. A lengyel közmédia vitatott átalakításával kapcsolatos törvénymódosításokat is vizsgálni fogják, s március közepén térnek vissza a témára, az arra szakosodott Velencei Bizottsággal szorosan együttműködve.
Nevük elhallgatását kérve nyilatkozó uniós források arról számoltak be, hogy az EU-biztosok közül néhányan egyelőre inkább elhalasztották volna a mechanizmus megindítását. Az ülésen a varsói kormánynak nem volt jelen képviselője, Elzbieta Bienkowska lengyel EU-biztos azonban felszólalt. Őt még az előző kormány jelölte a posztra.
Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter a bizottsági döntésre úgy reagált egy nyilatkozatában, hogy szerinte Timmermans ellentmondásos kijelentéseket tett, ezért a testület írásos tájékoztatását várják. „Egyrészről a Lengyelországgal való párbeszéd szükségességéről beszélt, másrészről pedig a jogállamisági mechanizmust emlegette” – közölte. „Ez meglehetősen zavaros nyilatkozat volt Timmermans részéről” – tette hozzá Waszczykowski.
Ez az első alkalom, hogy beélesítik a jogállamisági mechanizmust egy EU-tagországgal szemben. Az uniós „jog őrzőjének” is tekintett brüsszeli bizottság tavaly márciusban kezdeményezte a mechanizmus létrehozását, amelynek célja az európai alapértékek határozottabb érvényesítése. Az első fázisban a szervezet információt gyűjt, és felméri, lát-e a jogállamiságot veszélyeztető, rendszerszintű veszélyt egy adott tagországban, és ha igen, akkor párbeszédet kezdeményez a tagállami kormánnyal. A jogállamisági mechanizmus végső esetben akár az adott tagállam szavazati jogának felfüggesztését is maga után vonhatja. Mindazonáltal kérdéses, hogy ehhez meglenne-e az uniós tagországok támogatása. Orbán Viktor miniszterelnök például a múlt héten kijelentette, hogy a magyar kormány nem fog támogatni semmilyen szankciót Lengyelországgal szemben.
Bizonyos szakértők korábban arra figyelmeztettek, hogy a jogállamisági mechanizmus megindítása kontraproduktív lehetne, az ugyanis az „ostromlott vár” légkörét alakíthatná ki Lengyelországban, és megerősíthetné az euroszkeptikus erőket Közép-Európában.
Az utóbbi időben számos bírálat érte az októberi lengyelországi választások nyomán abszolút többséghez jutott Jog és Igazságosság pártot (PiS), elsősorban, amiért szorosabb ellenőrzés alá vonta a közmédiát és korlátozta az alkotmánybíróság hatáskörét. Varsó szerint viszont a törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.