Az ország uniós tagságának első hat hónapjáról szóló jelentés — s ez föltétlenül a Tăriceanu-kabinet érdeme is — nem javasolja a csatlakozási szerződésben szereplő igazságügyi védzáradék bevezetését, elismerve, hogy történtek bizonyos előrelépések az igazságszolgáltatás rendszerének megreformálásában, sikerült gyakorlatba ültetni a Legfelsőbb Bírói Tanács cselekvési tervében szereplő intézkedéseket, de a strukturális és személyi politika terén továbbra sem tapasztalható előrelépés.
Mint ismeretes, Románia — az EU tagállamává válva — elkötelezte magát a reformok folytatása mellett, vállalta, hogy a lehető legrövidebb időn belül rendezi problémáit az igazságügyben, hogy teljes lendülettel a korrupció elleni harcra összpontosíthassanak. A jelentés azonban úgy látja, hogy ezen a téren továbbra sem történt előrelépés, sok minden csak a szavak szintjén maradt, vagy a megszokott ígérgetések területére korlátozódott.
Aggodalmait fejezi ki az Európai Bizottság az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség függetlenségét illetően is, megállapítva, hogy körülményesen, lassan halad az ügynökség felállása, ráadásul csak részben tisztázták a vagyonok és az összeférhetetlenség vizsgálatával, valamint az elkerülhetetlen szankciók kirovásával kapcsolatos kérdéseket is.
A bírálat a nagy korrupciós ügyekben a legélesebb, megállapítva, hogy a román bíróságok túl gyakran hoznak gyanús, felfüggesztett ítéleteket, noha az Országos Korrupcióellenes Ügyészség eredményesen működik, legalábbis a vádemelések számából ítélve. A bíróságok viszont — mintha nem tudná a jobb kéz, hogy mit csinál a bal — túl kevés és túl enyhe ítéleteket szabnak ki, ezáltal komolytalanná teszik a Korrupcióellenes Főosztály munkáját is. Ama szállongó hírekre reagálva, miszerint elmozdíthatják a főosztály éléről a továbbra is az unió bizalmát élvező Daniel Morar főügyészt, annak a véleménynek adnak hangot, hogy ez károsan befolyásolhatja a korrupcióellenes harcot, amelyet továbbra is egy sor aggasztó fejlemény is megkérdőjelez. A jelentés itt példákat is felsorol, összeállítói szerint túl gyakran minősítenek át nyilvánvaló és bizonyított banki csalásokat nem korrupiós bűncselekménnyé. Bírálja az unió a román parlament abbéli szándékát is, hogy az elkövetkezőkben csökkenteni akarják a bűnvádi vizsgálatok maximális időtartamát. Összességében szigorúan állapítják meg, hogy Romániának továbbra sincs megfogható, létező, átfogó, komolyan vehető korrupcióellenes stratégiája, amely a helyi közigazgatás legveszélyeztetettebb ágazatainak elemzésére épülne.
