A sepsiszentgyörgyi városháza - Albert Levente felvétele
Három évvel ezelőtt, a helyhatósági választások kampányában elhangzott ígéreteit összegyűjtve, Ezt ígérte Albert Álmos címmel közöltünk egy huszonhat pontból álló listát. Az újságkivágást a polgármester azóta is határidőnaplójában hordja. A papiros közben szépen megtarkult, különböző színű kijelzővel sorokat húzott át rajta. A színeknek semmi jelentőségük, mondja, teljesített ígéreteit jelölte meg, mindig olyan kijelzővel, ami épp kéznél volt. Mandátuma háromnegyedénél a listán szereplő kérdések helyzetéről faggattuk Sepsiszentgyörgy polgármesterét.
Ami megvalósult, és ami nem
1. Játszóterek az óvodáknak.
Játszóterekről keveset, csupán annyit, hogy akkor az óvodákról beszéltünk, ezt újraértékeltük, és kibővítettük az egész városra, városnegyedenként születnek meg játszóterek.
2. Az elkezdett tömbházak befejezése, újabbak építése.
Ide ígérték a lakóházakat. A terv már kész
Az elkezdetteket befejeztük, az újabbak építésével adósak vagyunk a továbbiakban is. Egy 74 meg egy 36 lakrészes tömb terve készült el, mindkettő a Nicolae Colan-iskola szomszédságában épülne, már csak arra várunk, hogy a szerződést aláírhassuk.
Az elkezdetteket befejeztük, az újabbak építésével adósak vagyunk a továbbiakban is. Egy 74 meg egy 36 lakrészes tömb terve készült el, mindkettő a Nicolae Colan-iskola szomszédságában épülne, már csak arra várunk, hogy a szerződést aláírhassuk.3. A sugásfürdői sípálya bővítése.
Annak ellenére, hogy abban az esztendőben hozzáfogtunk a kivitelezéshez, lassan haladtunk. Ott tartunk ma, hogy az erdészeti felügyelőség kérésére — ugyanis az a szabály, hogy ha valaki erdőt vág, akkor erdőt kell ültetnie helyette — elcserélünk egy olyan legelős területet, amelyen ezelőtt négy-öt esztendővel elkezdődött az erdő telepítése, és azt fogjuk befejezni. Őszre ki kellene legyen takarítva a sípálya helye, a továbbiakban a sífelvonóban gondolkodunk, svájci barátokat kerestem meg, hogy ezt leszállítsák, illetve tőlük vásárolnánk meg. Azt nem tudom megígérni, hogy ez az idén télen működőképes lesz, de ez is elképzelhető.
4. A családorvosi rendelőknek megfelelő körülmények biztosítása.
Ezen most vitatkozhatunk, hogy hogy állunk, de itt a megfelelő körülményekről beszélhetnénk részben, hiszen a Csíki negyedi rendelőket teljes mértékben felújítottuk, az Állomás negyedben most éppen felújítás alatt áll a földszinti rész, ahova át kell majd a rendelőket költöztetnünk, hiszen az emeleti részen a közegészségügyi intézmény kap helyet. A rendelőhelyiségek eladása körül zajlik most a vita, én sem tartom helyesnek, hogy nem piaci körülmények között értékesítheti ezeket a helyi tanács, ha már értékesíteni kell.
5. Kedvezmények bevezetése a Sepsiszentgyörgyön megtelepedni szándékozó cégek számára.
A testületi döntés nemrég született meg, ami arról szól, hogy százezer euró befektetés fölött ötéves adókedvezményben részesül a cég.
6. Ösztöndíjak a rászoruló, illetve kiváló teljesítményű diákok számára.
Az ösztöndíjakat a helyi iskolás gyerekeknek a helyi költségvetés biztosítja, ezenkívül nem ösztöndíjként, hanem juttatásonként alkalomszerűen figyeltünk a rászoruló gyerekekre, kérvények alapján. Kiváló tanulmányi eredményekért év végén vagy a sportrendezvények alkalmával részesítettük bizonyos juttatásokban a diákokat.
7. Sepsiszentgyörgy felemelkedése, hogy a város kivívhassa a térségben a vezető helyet.
Ez egy általános dolog, a verseny zajlik, zajoljon is. Talán legelsőként kellene elhelyezni a felsorolásban, ez egy cél, és minden, ami alatta következik, arról szól, hogy Sepsiszentgyörgy vezető városa legyen a térségnek.
8. Olyan gazdasági, politikai, kulturális, jóléti társadalmat, amelyben jól érzi magát a város lakója és az idetelepedő befektető egyaránt.
Ez ismét egy olyan ígéret, melynek teljesítése szubjektív vagy objektív megítélések alapján dönthető el. Van, aki ma is azt mondja, hogy nem érdemes Sepsiszentgyörgyön élni, nem történik itt semmi, mások meg egyértelműen azt mondják, hogy igenis kellemes, csendes, jó hangulatú, tiszta város.
9. Sepsiszentgyörgy kulturális identitásának megőrzése, fejlesztése; művelődéstámogatás és művészetpártolás.
A színház körül még sok a gond. Fenntartását az önkormányzat vállalta - Albert Levente felvételei
Utóbbi kérdésben azt hiszem, eleget tesz a helyi önkormányzat, viszont az elmúlt esztendőben rengeteg vita volt a színház körül, ami nem a művészetellenesség vagy nem támogatása miatt alakult ki. A vita arról szól, hogy ilyen pénzügyi körülmények között hogyan tud megélni a Tamási Áron Színház, hogyha kimondottan csak ezt a profilt választja, amelyet most űz, ami tényleg híressé tette a várost s a színházat, és elismertté a színészeket, vagy pedig ő is belátja, hogy közbe-közbe be kell építenie olyan dolgokat, amelyek a költségvetésből biztosított összegeket valamilyen formában kiegészítik. Amúgy a művelődéstámogatás az elmúlt három esztendőben legalább megkétszereződött, és ide bele kell számolni azokat a költségeket, amelyek nem a művelődési alapból származnak, hanem külön költségvetési tételként szerepelnek, gondolok itt most a különvált sportnapokra, az őszi közművelődési napokra, idén a világtalálkozós eseményre.
10. Pályakezdő értelmiségiek támogatása (letelepedést biztosító lehetőségek, ösztöndíjak).
Ami a letelepedést illeti, és itt szó volt már a lakásépítésről, ebből a szempontból nem kielégítő a támogatás. Ami kimondottan tőlünk függött, mármint az önkormányzattól, mérhető, hogy mennyire fiatalodik a polgármesteri hivatalban dolgozó csapat. Ösztöndíjak rendszerét nem dolgoztuk ki, olykor alkalmi segélyek, támogatások vannak, évente két-három személynek, aki hozzánk fordul. Amúgy a testvérkapcsolatok során Ferencvárossal épült ki egy ilyen rendszer, ők Magyarországon tanuló diákokat támogatnak.
11. A kisbuszos szállítóprogram elindítása.
Amikor ez felkerült a listára, sokat vitatkoztunk felette, mert előtte való évben történt a kisautóbuszok vásárlása, és ezt akartuk tovább bővíteni. A szállítóvállalattal folytatott többszöri egyeztetés alapján kiderült, a programnak nem a tizen-egynéhány személyes kisbuszokról kellene szólnia, hanem legalább huszonnégy-huszonnyolc személyes autóbuszokról, ezek tudják igazán lebonyolítani a közszállítást. Addig jutottunk el, hogy tizenkét autóbusz vásárlását fogadta el a testület hároméves kifutással, az ősz folyamán kettőnek már meg kellett volna érkeznie, sajnos azonban, a licitálási procedúrák miatt ez elmaradt. Négy-öt autóbusznak idén mindenféleképpen az utasok rendelkezésére kellene állnia.
12. Mozgáskorlátozottaknak a közszállítási járműveken való közlekedés biztosítása.
Az újonnan megvásárolt járművek alacsony padlósak, amelyekre a tolókocsikat is könnyen fel lehet tolni, a régi szállítóeszközökkel nem érdemes már foglalkozni.
13. A közszállítási útvonalak újratervezése a lakossági igényeknek megfelelően.
Igény van a Székely utcából is, a Vadász utcából is, bármelyik utcából. Rendkívül nehéz a rendszert úgy kidolgozni, hogy annak a néhány utasnak melyik órában legyen jó. Azt ki lehetne viszont találni, hogy ha nem ilyen oda-vissza járatok lennének, hanem valamilyen útvonalon körbemenne a busz, vagy érintené hurok formájában a főteret, és közben végigjárna egy másik városrészt, lehet, több utcát lehetne érinteni. Felszámolni a közszállítást nem kellene, főleg ha abban próbálunk gondolkodni és meggyőzni az embereket, hogy inkább ezt vegyék igénybe, és ne saját járműveikkel járjanak a városban. Az egyértelmű, hogy Kilyén és Szotyor kérdését meg kell oldani.
14. A közvilágítási rendszernek a város tulajdonába juttatása.
Most értünk el a közvilágítási rendszer bérbeadásának meghirdetéséig. A rendszer tulajdonba vételével mindaddig nem tudunk előre lépni, amíg nem lesz rá politikai akarat. Rendkívül bonyolult, hisz a közvilágítási rendszer és az áramszolgáltató rendszer össze van keveredve. Szétválasztani egyféleképpen lehet, és nem biztos, ez egy négyéves mandátumi program, inkább húsz-huszonöt esztendőt tart, míg föld alatti vezetékre kicserélhető az egész elosztórendszer. Akkor a villanyoszlopok csak kimondottan közvilágítási célt szolgálnak külön hálózatról működtetve, és ez a hálózat kellene legyen a város tulajdona. Most csak az oldható meg, hogy a közvilágítási rendszert bérbe adjuk egy szakcégnek, amely vállalja a teljes átépítését és bővítését új lámpatestekkel, új égőkkel, új mérőrendszerrel is, ha szükségeltetik, ezt saját tőkéből megvalósítja tíz-tizenöt esztendő alatt, mi pedig ugyanazt az átlagdíjat fizetjük, amit eddig is minden évben kifizettünk. Most már napok kérdése, hogy ez ilyen formában oldódjon meg.
15. Létfontosságú oktatási, kulturális, közigazgatási intézmények Sepsiszentgyörgyre telepítése a provincializmus felszámolása, a jóléti társadalom megteremtése érdekében.
Be kell ismernem, ez egy kicsit kampányízű mondat. Oktatás terén a Babeş—Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatainak sikerült végül kitaposni a finanszírozást, jó, hogy évek óta itt működik már, de nem pont olyan körülmények között, ahogy ennek működnie kell, hisz az előadótermekkel a mai napig is gondok vannak, de épül a campus. Ugyanakkor megépül még egy iskolai campus is, elképzelésünk az, hogy ezt közösen működtetni, nem biztos, hogy az iskolának van rá nagyobb szüksége, mint a főiskolának. Kulturális intézmény telepítése terén a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjáról lehetne többet beszélni, eddigi tevékenységéből érezniük kell a sepsiszentgyörgyieknek, hogy ez az övék is. Közigazgatás terén egy megyeszintű intézményről lehet szó, melynek a pályázatírásokkal, versenytárgyalásokkal kellene foglalkoznia, ennek létrehozásáról már döntött is a testület. Az inkubátorházat is intézményként lehet kezelni, hiszen vállalkozások működtetésén kívül vállalkozásépítéssel foglalkozik, ez is egy régi elképzelés a megyei tanáccsal és a vállalkozói szövetséggel közösen, sikerült is megvalósítani.
16. Az autonómia.
Az autonómiát megvalósítjuk, miután ez itt mind meglesz. Én azt hiszem, erről nekem nem kell különösebben elmélkednem, csak azt mondanám el megint, hogy a régióátszervezésben először fejlesztési régióban gondolkodunk. Kíváncsi vagyok, a mostani zaklatott országos politikai helyzetben erre lesz-e kitartás az egyik oldalról, s kedve foglalkozni a másik oldalnak. Amúgy, amit mi kezdeményeztünk, a Szövetség a Székelyföldért Egyesület kérdése még mindig nem jutott dűlőre. Beszélgethetünk a kulturális autonómiáról is, ami kudarccal végződött eddig. Egyáltalán nem látom azt a politikai teret, amelyben az autonómia megvalósulhatna. Egyetlen haladás, hogy ma már beszélgethetünk róla.
17. Újabb köztéri órák felszerelése.
Fura, hogy ide belekerült, nem történt előrelépés, de külön oda fogok figyelni, hogy az ígéretet lehessen kipipálni.
18. Az állomási tó állandó vízcseréjének megoldása, a tó körüli sétány kivilágítása.
A tó közben bérbe adódott, feltöltődött, a közvilágítást megoldottuk. Horgásznak benne, jelenleg ez a rendeltetése. És egyre gyakrabban beszélünk arról, hogy befektetett tőkével lehetne egy kisebb kikapcsolódási központot kialakítani, sétányokra, sportpályákra a terv megvolt, most addig eljutottunk egyeztetés szintjén, hogy akár szállodában is gondolkodik valaki.
Számon kérte: Váry O. Péter
(folytatása holnapi számunkban)
