Egerpataki Márk család425 éves nemeslevél

2016. január 22., péntek, Magazin

Ma 425 éve állították ki Gyulafehérváron azt a címeres nemeslevelet, amellyel Báthori Zsigmond, Erdély fejedelme nemességet és címert adományozott egerpataki Márk Péternek.

A függőpecséttel ellátott, pergamenre írt és festett okmányt utolsó családbeli tulajdonosa, a Sepsiszentgyörgyön élő Márk Zoltán 2012. július 3-án a Székely Nemzeti Múzeumnak adományozta. Mint mondta, fontosnak tartotta, hogy teliholdkor adja át a címerlevelet, ahogyan a családi hagyomány is tartotta a teliholdkori öröklést. Azért döntött az adományozás mellett, mert nincs leszármazottja, és tudja, hogy ott jó helyen lesz, becsülettel megőrzik. A múzeum restauráltatta az oklevelet, és nemes másolatot készített az adományozónak.
A nemeslevelet a fejedelmi kancellária állította ki latin nyelven, alapanyaga téglalap alakú pergamen. Elejére megfestették az adományozott címert, a szöveges rész az adományozó nagy, aranybetűs nevével kezdődik, majd címeivel folytatódik. Fordításban: Mi, somlyói Báthori Zsigmond, Erdély vajdája és a székelyek ispánja stb. Következik az adományozás oka, ez esetben némely tanácsurak közbenjárására és nevezett egerpataki Márk Péter hűségére és hűséges cselekedeteire való tekintettel kivettetik a lófői állapotból, amelybe beleszületett, és Erdélyország igazi nemeseinek sorába írattatik ő is, meg mindkét nembeli utódai és örökösei. Következik a nemesség jelvényének, azaz az adományozott címernek a leírása: háromszögű égszínkék pajzs, melynek mezejében bőrpáncélba öltözött ember érc­sisakkal a fején kardját magasba emelve látszik. A pajzsra helyenként aranyozott zárt katonai sisak van helyezve, melyről különböző színű szalagok folynak le, és nagyon szépen övezik a pajzs mindkét oldalát. Engedélyezik, hogy Márk Péter és mindkét nembeli utódai a leírt címert használhassák, és nemesi kiváltságaikat élvezhessék. Végül függőpecséttel erősítették meg a levelet, mely kelt Gyulafehérvárott az Úrnak 1591. esztendeje január havának 22. napján. Az oklevelet Báthori Zsigmond fejedelem és Kovacsóczy Farkas kancellár látta el kézjegyével.
A pergamen elejére megfestett címer érdekessége, hogy a sisakot nem fedték. Ugyanis az arra helyezett foszlányos sisaktakaró rögzítését általában eltakarták, a heraldika korai szakaszában a szalagokból font tekerccsel, utóbb heraldikai koronával. Báthori Zsigmond idejéből ismerünk néhány sisakfedő nélküli címert, mint a dicsőszentmártoni Szabó, a lugosi Ztasissa, a váradi Barcza, a deznyi Balkó, továbbá a Perecsényi és Bántó, másképpen Asztalos család címere.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 759
szavazógép
2016-01-22: Magazin - :

A magyar kultúra napját ünnepeljük

Ljubljanában ma új magyar kulturális intézet megnyitásával ünneplik a magyar kultúra napját, de a hét folyamán további mintegy 25 országban rendeznek magyar és külföldi előadók közreműködésével komolyzenei koncerteket, kiállításokat, filmvetítéseket és irodalmi programokat a Himnusz születésének évfordulójára emlékezve a Balassi Intézet szervezésében. Könyvtári körséta, tárlatvezetések, előadások, koncert és rendhagyó irodalomóra is várja az érdeklődőket Budapesten a magyar kultúra napja alkalmából péntektől vasárnapig.
2016-01-22: Magazin - :

Röhrig Géza: Káosz felé tart a világ

A Saul fia csütörtöktől látható az olaszországi mozikban, valamint nyitófilmje volt a szerdán kezdődött Trieszti Filmfesztiválnak. A film római sajtóbemutatóján Röhrig Géza, az alkotás főszereplője az MTI-nek adott interjúban a nyugati civilizáció törékenységére hívta fel a figyelmet, arra, hogy az erkölcsi nihilizmussal szemben az ész, a felvilágosodás értékei mennyire sérülékenyek.