Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Magyar kultúra napjaBarangolás a költészetben

2016. január 26., kedd, Közélet

Jó hangulatú, az irodalom külső környezetére és a belső folyamatokra is rávillantó verses barangolást szervezett a kolozsvári Sétatér Egyesület Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárban a magyar kultúra napján, és ha nincs ugyanabban az órában több más rendezvény is, bizonyára többen hallgatták volna a meghívott négy költőt a Gábor Áron Teremben. De aki ott volt, azok számára elrepült a bő másfél óra, és barátságosabb lett a téli este.
 

  • Szálinger Balázs, Király Zoltán, Szentmártoni János, Dimény-Haszmann Árpád és Szonda Szabolcs. Albert Levente felvétele
    Szálinger Balázs, Király Zoltán, Szentmártoni János, Dimény-Haszmann Árpád és Szonda Szabolcs. Albert Levente felvétele

A két magyarországi és két erdélyi vendéget Szonda Szabolcs költő, a könyvtár igazgatója mutatta be és faggatta: arról, hogy miképpen érzik magukat íróként az irodalomban, hogy van-e külön erdélyi magyar irodalom, hogy mennyire érzik magukat egyik vagy másik írói nemzedék tagjának, hogy mennyire vannak jelen vagy kívül a verseikben és a valóságban, milyen érzés gúzsba kötve táncolni. A legfontosabb kérdés valószínűleg az volt, hogy kell-e egy versnek borzongatnia – erre pedig határozott igennel válaszolt Szálinger Balázs, Király Zoltán, Szentmártoni János és Dimény-Haszmann Árpád is.
Addig már kiderült, hogy a legtöbb vers nem születik könnyen, sem kizárni, sem beengedni nem egyszerű a világot, de egy mítoszaitól megfosztott korban is születnek jó írások, és nem feltétlenül a legismertebb alkotóktól. A beszélgetés az irodalomban is létező lövészárkok felé is elkanyarodott, amelyektől a fiatalok mindig elhatárolódnak, s amelyek mégis mindig újraépülnek...
Egy ilyen kitérő után jólesik négy különböző versre figyelve elcsendesedni, majd ezek szerepét, a szerző hozzáállását boncolgatni. No meg persze az olvasókét, akik nem teljesítenek túl jól: az elvileg 1,1 millió erdélyi magyar betűismerő évi ötezer kötet kortárs magyar irodalmat sem vásárol meg, sokan csak tévéből, botrányokról vagy főzőműsorokból ismernek írókat...
Erre a keserűségre megint gyógyszer egy rend vers, és végül már lehet arról is nyilatkozni, hogy mennyire elviselhető a költő önmagának és családjának, és van-e ideje sétálni, ha már egy ilyen körút – amelynek csak az első állomása volt Sepsiszentgyörgy – címe Írók a Sétatéren. Hát ideje senkinek nincs, inkább csak vágyai, ezeket azonban versbe tudja foglalni, és szívesen meg is osztja az érdeklődőkkel, akik úgy távoznak, mint akik kaptak valamit.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint lesz-e előrehozott parlamenti választás idén?







eredmények
szavazatok száma 1159
szavazógép
2016-01-26: Jegyzet - Kuti János:

Eltévedt bevándorlók (A múlt hét)

Amikor meghallottam, hogy 60 bevándorló érkezett Szerbiából Temes megyébe, egészen felvidultam. Arra gondoltam, hogy ezek a bevándorlók tudhatnak valamit, amit mi nem. Őket az embercsempészek pontosan felvilágosítják, mi is vár rájuk azokban az országokban, ahová mennek. Ezért kezdtem reménykedni, hogy nálunk is olyan jó élet lesz, mint például Németországban vagy Svédországban, és erről titkon értesülvén akarnak hozzánk jönni.
2016-01-26: Közélet - Iochom István:

Egymást perelik Kézdivásárhelyen

Egymást pereli a kézdivásárhelyi önkormányzat és a csíkszeredai City Parking Kft. A polgármesteri hivatal 2014-ben a fizetéses parkolással foglalkozó céggel négy évre írta alá a szerződést, de tavaly május óta szünetel a fizetéses parkolás, év végén a csíkszeredai cég a jegyautomatákat is leszerelte és elszállította.