A csatlakozási szerződés értelmében Románia tejtermelőinek egy év alatt (a termelési év nem esik egybe a naptári évvel: április elején kezdődik, és a következő év március 31-én ér véget) valamivel több, mint hárommillió tonna tejet szabad termelniük és értékesíteniük. Az összmennyiség egyharmada feldolgozói, kétharmada pedig közvetlen (piaci) eladási kvóta. Információink szerint az adatok összesítése még folyamatban, így még nem tudni, hogy Románia mennyit termelt az elmúlt év alatt, de a kvótát adminisztráló igazgatóság szerint nem lesz túllépés. A szakminisztériumot számos bírálat érte a kvótaelosztás idején és után, a nagyobb tejtermelők szerint az egy-két tehenes gazdaságoknak nem kellett volna kvótát osztani. De nem lehetett másképp végrehajtani az elosztást, hiszen az uniós rendelkezések értelmében minden állattartó és kérvényező jogosult erre. Országszinten közel 1 150 000 tehéntartó gazda (gazdaság) létezik, de csak 860 000-en igényeltek tejkvótát, a többiek eszerint csak saját fogyasztásra termelnek. Ugyanakkor a fejőstehenek összlétszáma közel 1,7 millió, és ha csupán 3500 literes átlaggal számolunk, a tejtermelés meghaladja az 5,5 millió tonnát (vagyis jóval nagyobb az éves országos kvótánál). Ezért kellett leütéseket alkalmazni minden egyes gazdaságnál.

Az idevágó rendelkezések értelmében, akik kvótával rendelkeznek, de a jövőben nem szándékoznak tejet eladni a piacon vagy a feldolgozónál, be kell jelenteniük ezt a megyei kvótairodánál, ahol kiveszik a rendszerből, ha nem így járnak el, büntetést is kaphatnak. Ugyanakkor azon termelőknek, akik közvetlen eladói kvótával is rendelkeznek, május 15-ig nyilatkozatot kell letenniük, amelynek alapja a farmfüzet (a napi tejtermelést és eladást rögzítő füzet). Természetesen, a nyilatkozatban feltüntetett mennyiségnek meg kell egyeznie a farmfüzet napi és havi összesítésével. Vigyázni kell a farmfüzet kitöltésénél (ezt tavaly április 1-jétől kellett naponta vezetni), hiszen azon tejtermelők esetében, akik a nekik leosztott mennyiség kevesebb, mint 70 százalékát értékesítették, a következő (mostani) évre leütést alkalmaznak. Azok is rosszul járnak, akik túllépik a kvótát, hiszen a többlet minden száz literére 28 eurós pénzbírságot kötelesek fizetni. A megyei kvótakezelő iroda hamarosan postázza a típusnyilatkozatokat, de ezek átvehetők az irodánál is. Aki nem nyilatkozik, az is büntethető, de az is megtörténhet, nyilatkozat hiányában az iroda azzal számol, hogy a tejtermelő egyáltalán nem adott el tejet, így a gazda elveszítheti tejkvótáját. A feldolgozói kvótával rendelkezőknek nem kell nyilatkozatot letenniük, tejeladásaikat a tejgyárak adatai alapján ellenőrzik.

Kialakulóban a kvótapiac is, az elmúlt évben elég sokan eladták a tejkvótájukat. Minden esetben viszont a kvótamozgást a megyei irodánál is be kell jegyeztetni. Az iroda a mennyiség 30 százalékát visszatartja a nemzeti tartalékba, ezt utólag az újonnan létesülő farmoknak adják oda igénylés alapján. Ugyancsak ezek fogják megkapni azt a 2 százalékot is, amit ez évtől az unió tartalékként ad Romániának. A tejkvóta bevezetése az unióban a farmok átlaglétszámának a növekedését eredményezte, de ugyanakkor rengeteg farmot felszámoltak. A koncentrálódás nagyon gyorsan játszódott le, az állatlétszám 1984-től napjainkig 45 százalékkal, a farmok száma ellenben 70 százalékkal csökkent.

Az unió szintjén jelenleg közel egymillió tejtermelő gazdaság létezik (Romániát kivéve), amíg nálunk több mint 800 000. A szakemberek szerint a koncentrálódás nálunk is nagyon gyors lesz, két-három év alatt gyökeresen csökken a tejtermelő gazdaságok száma.