Ezt tükrözi a napokban nyilvánosságra hozott, 2014-re vonatkozó számvevőszéki jelentés, amely több mint hatmilliárd euróra becsüli az elpazarolt, tudatos vagy buta döntések miatt elúszott pénzt, a jegyzékben szerepelnek az önkormányzatok, de a kormány, illetve a minisztériumok maguk is, és nem maradnak ki a sorból az alárendelt intézmények sem. Két évvel ezelőtt még a korrupcióellenes ügyészség gépezete sem dübörgött oly erőteljesen, sokan hihették, senki nem kéri rajtuk számon az elpallott tíz- és százezreket, milliókat.
A számvevőszék eddig is mumusnak számított, és bizony, sokszor kötött bele indokolatlanul is egy-egy helyi döntésbe, ám az is sok lenne, ha csak tizede volna valós a mostani jelentésben szereplő kárnak. Erős azonban a gyanú, hogy még ha történt is túlbuzgóság, az észlelt rendellenességek jelentős része reális: 1,76 milliárd lejes kárt okoztak többnyire a helyi költségvetéseknek a tévedésből vagy szándékosan meghozott rossz döntések, a pénzügyi-könyvviteli hibák miatti mínusz eléri a majd 23 milliárd lejt, és 3,6 milliárd lejjel kurtították meg az államkasszát az olyan lépések, amelyek miatt elúsztak jogos költségvetési bevételek. A felsorolt kihágások palettája igen színes: jogtalan vagy tévesen kiszámolt személyzeti kiadások, törvénytelen, túlértékelt, felduzzasztott vagy megfelelő dokumentum hiányában történt kifizetések, le nem szállított javak, el nem végzett munkálatok és szolgáltatások ellenértékének törlesztése, fejlesztésekre kiutalt alapok egyébre költése. Ha ehhez hozzáadjuk a megfelelően „lepapírozott”, de fölösleges munkálatokra elköltött közpénzt – szűkebb, tágabb környezetünkben is tudunk több ilyenről –, bizony egyre tetemesebbre duzzad a hiány. No meg ott a másik véglet, a közlekedési minisztérium, amely hárommilliárd lejt nem költött el tavaly, annak dacára, hogy Európában Románia áll a leggyatrábban autópályák viszonylatában.
Miközben választott és kinevezett vezetőink azon vitáznak, milyen módon demokratikusabbak a választások, kiderül: a többség által megszavazottak – tisztelet a kivételnek –, kegyeltjeik hibát hibára, bűnt bűnre halmozva tüntetik el a köz millióit. Akad, aki hozzá nem értésből, más rossz szándékból, községi szinttől fel a legmagasabb intézményekig. Nem csoda hát, hogy az oly gazdagnak tartott Románia nem tud egyről a kettőre jutni, hogy huszonhat évvel a rendszerváltás után is szegénység, nyomor uralkodik. Idén pedig újra szavazatunkat kérik, hogy szórhassák pénzünket újabb négy évig. Vagy míg le nem csap rájuk a korrupcióellenes ügyészség.