Péterfi professzor hőscincére Emléktöredékek 27.

2016. március 17., csütörtök, Család

A másodév végén el kellett döntenünk, hogy miből írjuk az államvizsga-dolgozatot. Ki lesz a témát vezető tanár? A lehetőségek mérlegelése nem volt egyszerű, mert ugyan évfolyamunk többsége a növénytant választotta, de akik az állattan mellett cövekeltek le, azok számára több lehetőség is adódott, több vezető tanárral.

  • Vidám diákok a zöldben
    Vidám diákok a zöldben

 

Rólam már tudták, hogy a rovartanból írom a dolgozatot, ám ehhez meg kellett nyernem dr. Péterfi Ferenc jóindulatát és beleegyezését is. Meglepett, hogy a prof. szívesen fogadott, és ami talán ritkán történhet meg egy annyi­ra zárkózott, távolságtartó tanárnál, egyeztetéseink egyik alkalmával saját preparálású, nagy hőscincérrel (Cerambyx cerdo) lepett meg, amely egy kis, csúsztatós üvegfedelű fadobozban árválkodott egymaga.
Letartóztatásom után tűnt el, de később megláttam a volt háziasszonyom fali díszeként. Fájt érte a lelkem, de nem hoztam szóba, hogy ez bizony az enyém. Ennél sokkal többet tettek ők értem, amikor írásaimat rejtették el...
Nos, végül hiába készültünk, negyedéven derült ki, hogy nincs szükség az államvizsga-dolgozatra. A rovarokhoz azonban nem lettem hűtlen, két könyvem és egy J. H. Fabre-fordítás jelent meg életem során róluk...
Az egyetemi élet két kedvelt szabadidős szenvedélyem kielégítését is lehetővé tette. Emlékezéseimben már volt szó arról, hogy kedves, gyermekkori barátnőm volt Krasznai (Kirsch) Paula, akivel a rokonság szórakoztatására gyakran rögtönöztünk színielőadásokat általunk kitalált történettel és szöveggel. Paulából hivatásos színész lett, én megmaradtam műkedvelőnek. Paula lett a forrásom, amikor már a kolozsvári társulatnál játszott, a szövegkönyvek megszerzésében. Az egyetemen hamar „túlfutottunk”. Így csak egyszer szerepeltem, a színjátszó csoportban, Molière vígjátékában – Dandin György, avagy a megcsúfolt férj – Klitander szerepében. Korhű ruhákat a magyar színháztól kölcsönöztünk.
Másik szenvedélyem a sakk volt. Miután édesapámtól megtanultam, már elszakíthatatlan voltam a 64 mezős fekete-fehér táblától. Legfőbb partnerem Csaba öcsém volt, akivel gyakran össze is kaptunk a szabályok értelmezése okán. Veress Jóska és Pázmány Dénes barátom szintén szeretett sakkozni. Gyakori partnerek voltunk. Az egyetemen a Bolyai akkori sakkcsapatában is benne voltam. Emlékszem a Babeş csapatával való mérkőzésre, amelyet az egykori Gábor Áron Diákotthonban vívtunk. (Akkor voltam ott utoljára gyermekkori éveim után.) Csapatunk a sokkal jobb Babeş-sakkozóktól csúfos vereséget szenvedett.
A negyedévet futballmeccsel fejeztük be. A négy tanulmányi csoport két csapatra oszlott, I–II. csoport a III–IV. ellen. A lányok voltak a drukkerek. Mindenki megelégedésére az eredmény egy–egy lett. Én, aki akkor játszottam először és azóta utoljára, rúgtam a mi gólunkat. Aztán következett a bankett és a vizsga, majd egy hónap katonaság Caracalon. (Ez inkább vígjáték – egyetemistákkal és őrmesterekkel.)

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 4105
szavazógép
2016-03-17: Család - :

Kapcsolt áru Brüsszelben

Magyar elutasítás miatt nem született döntés Brüsszelben a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács március 7-i ülésén.
2016-03-17: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Esőkérő Oltfej

Mintha az ég felé nyújtaná Oltfejben mindenki a karját, úton-útfélen erről beszélnek a zöldségeskertet gondozó veteményező gazdasszonyok, de a mezőt művelő férfiemberek is. Adj, Uram esőáldást a szomjas vetésekre, ‘sze zöldellnek – ez lenne a közös üzenet. Ahol lokja van a helynek – értsd: alacsonyabb fekvésű, felszínközelibb a vízszint –, ott magasabban virít a jövő évi kenyérgabona. Avas már a panasz is, miképpen alacsony annak az ára, de már ebbe is beleszoktunk – hangzik mifelénk a mezőt művelő ember örök érvényű igazsága. Sajnos, sok jóval az időjósok sem biztatnak: évtizede sem hullt annyi eső mifelénk, hogy legalább elérné az elmúlt évszázad általános évi csapadék-mennyiségét.