Esőkérő Oltfej

2016. március 17., csütörtök, Faluvilág

Mintha az ég felé nyújtaná Oltfejben mindenki a karját, úton-útfélen erről beszélnek a zöldségeskertet gondozó veteményező gazdasszonyok, de a mezőt művelő férfiemberek is. Adj, Uram esőáldást a szomjas vetésekre, ‘sze zöldellnek – ez lenne a közös üzenet. Ahol lokja van a helynek – értsd: alacsonyabb fekvésű, felszínközelibb a vízszint –, ott magasabban virít a jövő évi kenyérgabona. Avas már a panasz is, miképpen alacsony annak az ára, de már ebbe is beleszoktunk – hangzik mifelénk a mezőt művelő ember örök érvényű igazsága. Sajnos, sok jóval az időjósok sem biztatnak: évtizede sem hullt annyi eső mifelénk, hogy legalább elérné az elmúlt évszázad általános évi csapadék-mennyiségét.
 

  • A szerző felvételei
    A szerző felvételei

Bozóttűz Almásmezőn
Azt a mifelénk élő ember is tapasztalta, hogy vidékünk földrajzi fekvése is oka a bajoknak. Itt találkozik a nyugati szelek kifáradt és csapadékban már szűkölködő tömege a keleti, szárazabb levegőtömegekkel, amelyek a dél-orosz síkság felől érkeznek s miattuk még az a kevéske csapadék sem hullhat le minálunk, amit a meteorológusok – hazaiak, magyarországiak – naponta-hetente jósolnak. „Mindenütt esik az eső, mutatja az árvizeket a tévé, nálunk valójából tél sem volt, hogy beihatta volna a föld a hólevet” – panaszolja egy bükszádi férfi, aki műtrágyát szór vállaira akasztott zsákból vetésére, s azt mondja: ez sem ér semmit csapadék nélkül!
– A lapok is hírül adták, hogy a Sepsibükszád és Mikóújfalu közötti domblábsoron, Almásmezőn tavaszi bozóttűz tört ki – ismételte meg a legfrissebb hírt Bács Csaba bükszádi elöljáró. A népek a kaszálóterületek takarításán szorgoskodnak, de nem számolnak azzal, hogy a felelőtlen és egyébként tiltott gazégetés fékezhetetlen bozóttűzhöz vezethet. Azonnal ki kellett hívnunk a sepsiszentgyörgyi tűzoltókat, önkénteseink is kivonultak, de nehezen tudtuk megfékezni a tüzet. Déli harangszókor ment ki az első csoport, és este nyolc órakor végeztünk a tűzzel. Az érdekes az, hogy pontosan akkor voltak nálunk ellenőrzésen a környezetvédők, amikor riasztottunk a bozóttűz miatt. Ők értesítették a kifizetési ügynökséget, másnap ők is megjelentek, helyszíneltek, körbemérték a felperzselt területet, hogy a törvény értelmében tudjanak eljárni. A helybeliek is megtudhatták, hogy mit jelent az ilyen „takarítás”, hiszen öt lábon álló fa gyúlt meg. Ezek rejtett tüzet dédelgettek, mert amikor végeztünk volna, kiderült, hogy vissza kell menni oltani: újragyúltak. Vizet kellett kihordani a dombtetőre, fent nem volt – tájékoztatott a polgármester remélve, hogy az eset legalább jó lecke volt a helyiek számára is.
Az elöljáró szerint a nagyon szárazon kezdődő tavasz egyéb bajokat is előrevetít. A zöldségeskertek és más munkálatok miatt egyre többet öntöz a lakosság, ami a bővített és jelentős összegeket felemésztő ivóvízrendszer hozamát oly­annyira igénybe veheti, hogy a felelőtlen vízhasználat miatt könnyen megjelenhet újra a tavalyi jelenség: a település felső, magasabban fekvő részein fellép a vízhiány. Sepsibükszádon nemcsak az ivóvíz bevezetése a múlté, hanem a szennyvízelvezető rendszer kiépítése is. A település háztartásainak fele, mintegy 350 család már rá is csatlakozott a rendszerre.
A víztémánál maradva az önkormányzatnál semmi újat nem tudtak mondani a község területén évekkel ezelőtt feltárt meleg ásványvízforrás hasznosításáról. A fúrt kút még mindig a Nemzeti Ásványvíz Társaság megfigyelése alatt áll. Tudjuk, hogy közel a tusnádfürdői élményfürdő – nyilatkozták a környékbeliek –, de ez nem jelenti azt, hogy akár a megyevezetés segítségével ne lehetne rendezni a bükszádi langyos borvizes feredő környékét, mert nem mindenkinek van lehetősége, hogy kifizesse a tusnádfürdői belépő borsos árát.


Feltámasztják a Hunnia-forrást
Almásmező tulajdonképpen a két szomszédos település ipartörténeti emlékhelye. Zö­mében innen irtották ki a XVIII. és XIX. század fordulóján Mikó és Mikes grófék az igen hasznos bükkerdőket, amelyek hőerejével nemcsak az üveggyárakat (hutákat) működtették, hanem fahamuból főzték hatalmas üstökben a hamulúgot, s az abból elpárologtatás révén keletkező hamuzsírt, ami nélkül nem lehetett olvasztási szintre előkészíteni az üveg alapanyagát, a kvarcot. Almásmező mélyében, az ős Olt teraszlerakódásai alól különleges, gyógyhatású szénsavas borvízforrások jutnak a felszínre – sajnos, egyre apadó vízhozammal. Ilyen a Hunnia-forrás, amelynek gyógyvize lúgos, és 1918 előtt egy brassói cég palackoztatta. Vegyelemzését Hankó Vilmos budapesti akadémikus végezte el 1906 nyarán, dr. Nagy Sándor sepsiszentgyörgyi vármegyei tiszti főorvos pedig kiváló gyógyhatásáról írt. Sajnos, a megkérdezett mikóújfalusiak közül a palackozásra már senki sem tudott visszaemlékezni. Felújítását megkezdte a jelenlegi önkormányzat. Azonosítani tudják az egykori töltőépület helyét, amelynek pincéjében fakad a forrás, de onnan időközben csövön kivezették, hogy feleslegesen elfolyó vizét a környékbeliek is használhassák. Az eredeti forrásköpű feltárásához erőgépre van szükség. Reméljük, a felújítást ebben az évben is folytatják. Az önkéntes munkacsoport vezetője Nyáguly Vilmos mikóújfalusi polgármester.


Ünnepre készülve
Munkásemberek szorgoskodtak a Nagyboldog­asszony tiszteletére felszentelt bükszádi  római katolikus templom udvarán: március 15-ére készültek – derült ki Szimion György katolikus egyházgondnokkal folytatott be­szélgetésünkből. Viastein-betonlapokkal borítják a templomot övező cinteremrészt (képünk). Ezt követően lenne soron a templom megkezdett, időközben félbemaradt külső meszelése. Augusztus derekán, 13–14-én zajlanak a falunapok, amelyet Nagyboldogasszony napi ünnepi szentmisével nyitnak meg.

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja-e oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 2306
szavazógép
2016-03-17: Család - Puskás Attila:

Emléktöredékek 27. (Péterfi professzor hőscincére )

A másodév végén el kellett döntenünk, hogy miből írjuk az államvizsga-dolgozatot. Ki lesz a témát vezető tanár? A lehetőségek mérlegelése nem volt egyszerű, mert ugyan évfolyamunk többsége a növénytant választotta, de akik az állattan mellett cövekeltek le, azok számára több lehetőség is adódott, több vezető tanárral.
2016-03-17: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Erdélyi Bodzavidék, Csemernek és Almásmező környéke (Háromszéki kalauz 57.)

A Bodza-kanyar vízválasztójáról – Csemernek havasáról, Bükkös-havasról, Ágy-havas­ról és a György-hegyről – északkelet és keleti irányba lefutó patakfejek övezete, megyénk egy kis sarkocskája. Csemernek (Ciumernic) és Almásmező (Merişor) Szitabodza községhez tartozó szétszórt települések.