A kelet-németországi nagyváros könyvvására az egyik legnagyobb szabású irodalmi rendezvény Európában. A rendezők 250 ezer látogatóra számítanak. Nem szigorúan szakmai esemény, mint a Frankfurti Könyvvásár, hanem az olvasóknak rendezett fesztivál, amelyen az idén már 25. alkalommal rendezik meg a Lepizig liest (Lipcse olvas) című programsorozatot. Városszerte több száz helyszínen – például buszmegállóban, utcasarkon vagy temetőben – összesen 3714 felolvasást, könyvbemutatót, beszélgetést, író-olvasó találkozót tartanak.
A fesztivál előestéjén adták át az Európai Egyetértés Lipcsei Könyvdíját, amellyel az egyik legtekintélyesebb német történészt, Heinrich August Winklert tüntették ki a Geschichte des Westens (A Nyugat története) című négykötetes munkájáért. A 17. század óta rendszeresen megrendezett vásár első napján adták át a Lipcsei Könyvvásár Díját   három – szépirodalmi, műfordítói és szakkönyv – kategóriában. Az összesen 45 ezer euróval járó díjra 113 kiadó 401 könyvvel pályázott. Szépirodalmi kategóriában Guntram Vesper Frohburg című, több mint ezeroldalas regényét díjazták, amelyben a szerző a zsűri szerint a szülővárosáról, a Lipcse melletti Frohburgról írva emlékezetpolitikai és történelmi panorámát tár az olvasó elé a 20. századi német életről. Szakkönyv kategóriában Jürgen Goldstein Zwischen Freiheit und Naturgewalt (Szabadság és természeti erő között) című munkáját díjazták, amely a 18. század végének egyik legsokoldalúbb német személyiségéről, a természettudós, világutazó, filozófus, esztéta és jakobinus forradalmár Georg Forsterről szól. A fordítói díjat Brigitte Döbert kapta meg a Magyarországon is ismert szerb író, Bora Cosic 1978-ban kiadott Tutori (Gyámok) című regényének 2015-ben megjelent német fordításáért.
A Lipcsei Könyvvásár idei kiemelt témája a bevándorlás és az integráció, amely a szervezők szerint a „legösszetettebb újrarendeződési folyamat a 20. század közepe óta”.
Magyarországot igazi irodalmi nagyágyúk képviselik – áll a német fővárosban működő magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) közleményében. A CHB idén is a Balassi Intézet Publishing Hungary Programja keretében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával szervezi a magyar jelenlétet. Tájékoztatása szerint a nemzeti stand megújult: az installációt Dragomán György németül tavaly megjelent regénye, a Máglya ihletésére a budapesti Sporaarchitects építésziroda tervezte, amely egyebek között a 4-es metró Gellért és Fővám téri állomásairól ismert. Dragomán György az 1989-es romániai forradalomról alkotott képet átrajzoló művét közép-európai kontextusban mutatja be: a német nyelvterületen kritikai sikert aratott munkáról Filip Floriannal, román írókollégájával és a berlini Literaturhaus igazgatójával, a romániai német kisebbségből származó Ernest Wichnerrel beszélget.
Kemény István a Jó álom állatokkal című német–magyar verseskötetét mutatja be, amely a német felsőoktatási csereszolgálat (DAAD) művészeti programjának szerkesztésében jelent meg tavaly novemberben, és azóta kizárólag pozitív kritikákat kapott a német lapokban. A fiatalabb nemzedéket a vásáron az ugyancsak új fordítással megjelenő Nemes Z. Márió és a Holtverseny című regényével német fordításra pályázó Totth Benedek képviseli.