Demeter János felvétele
Furcsán akarja rendezni a kormány a vadkárokat — legalábbis ez derül ki abból a tervezetből, amelyet most készít elő a szaktárca. Míg a világ országaiban bevett gyakorlat, hogy a területet bérlő vadásztársaságok fizetik ki a vadak okozta kárt a gazdának, Romániában ismét érvényesülni látszik az igen erős vadászlobbi, és ennek köszönhetően az új jogszabály szerint a minisztériumra hárul majd a kártérítés feladata.
Minderre Benedek Barna vadgazdálkodási mérnök hívta fel a figyelmet, aki tanulmányozta a tervezetet. Úgy értékeli, a jogszabály visszalépést jelent a mostani helyzethez képest is, hisz az érvényben lévő bérleti szerződések tartalmazzák a bérlő egyedüli és kizárólagos kártérítési felelősségét. A minisztérium külön alapot kíván létrehozni a vadkárok kifizetésére, és abban az esetben téríti meg a veszteséget, ha a terület tulajdonosa és a vadgazdálkodó egyaránt teljesíti kötelezettségeit. Ez az eljárás Benedek szerint több veszélyt rejt. Egyrészt várható, hogy a két érintett fél egymást okolja majd, és hárítani igyekszik a felelősséget, jobb esetben közösen próbálják bizonyítani vétlenségüket.
A törvény előírása, hogy a gazda igazolhatóan védje a vadtól a földjét, a vadgazdálkodó pedig a vadat a gazdától, betarthatatlan, hisz feltételezi, hogy közösen őrködnek a föld végében, reggel pedig jegyzőkönyvet írnak alá, amely igazolja, teljesítették kötelességüket. Ebben az esetben térítené még az állam a kárt, ám az eddigi tapasztalat alapján itt további kétségek merülhetnek fel.
Benedek Barna attól tart, hogy az a bizonyos külön alap nem lesz elegendő a károk kifizetésére, és kezdődik a hercehurca, az elosztás: melyik megye mekkora összegre jogosult. Háromszék a kis megyék közé tartozik, így könnyen megtörténhet, hogy erre hivatkozva a szükségesnél jóval kevesebb pénzt utalnak ide, a gazdák pedig úgy járnak, mint eddig, senki nem fizeti ki a vadak okozta kárt. Ez annál inkább várható, mert a szaktárca a területek bérleti díjából csupán 16 százalékot kap. Benedek Barna szerint kifogásolható az is, hogy csak a telepítési és ápolási költségeket térítik meg, pedig a várható termés betakarítási értéke lenne a természetes számítási alap. A legfurcsább azonban, hogy a vadásztársaságokra csupán a vadgazdálkodási kötelesség hárul, amely amúgy tevékenységük természetes járuléka.
Benedek egyébként visszatetszőnek tartja, hogy a civil szférán belül nem működik a párbeszéd, meglátása szerint ez tipikusan olyan kérdés lenne, amely a két fél közötti szerződéssel, megegyezéssel rendezhető. A politikumnak az önépítő társadalom létrejöttét kellene támogatnia, s nem szabadna feláldoznia ezt a lobbitevékenységet jól érvényesítő csoportok érdekében. Felhívja a figyelmet, hogy az RMDSZ eredeti vadászati törvénytervezete a civil szféra területére utalta volna a vadkárok rendezését, és felkéri a szövetség képviselőit, kormánytisztviselőit, Tőke István szakállamtitkárt, hogy amíg nem késő, járjanak közben egy átláthatóbb és alkalmazhatóbb kormányhatározat meghozatala érdekében.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.