Farkas Réka
Felforrósodott a hangulat a parlamenti vakáció elÅ‘tti utolsó napokban a bukaresti nagypolitikában, és bár különbözÅ‘ indÃtványok körüli kapkodás, halogatás, hiányzás és bojkott jellemezte a tisztelt ház e heti munkáját, végre egyértelműen letisztulni látszanak a hatalmi erÅ‘vonalak.
A Traian Băsescu államelnök megbuktatásáért létrejött szövetség óta nyÃlt titok, hogy a Tăriceanu-kabinet csak az SZDP támogatásával maradhat talpon. Az érintettek eddig tagadták ezt, a legnagyobb ellenzéki párt próbálta elhitetni a közvéleménnyel, hogy csak bizonyos, számukra is megfelelÅ‘ kérdésekben támogatják a kormányt, Tăriceanu pedig azt igyekezett igazolni, hogy semmilyen hatásra nem térnek el programjuktól. Az SZDP kezdte benyújtani a számlát, és a zsarolástól sem riadt vissza, jelezte: bizalmatlansági indÃtványt terjeszt a parlament elé, ha nyugdÃjemelési tervezetüket nem szavazza meg a kormány. Ez egyértelműen a Tăriceanu-kabinet bukását jelentette volna, hisz a demokraták már jelezték, bármit megszavaznak, ha ez a liberálisok leváltásához vezet. A miniszterelnök hétfÅ‘n este az SZDP befolyásos háttéremberével, Viorel Hrebenciuckal tárgyalt. Megegyezés született a nyugdÃjak jelentÅ‘s emelésérÅ‘l, arról, hogy az SZDP megkapja a közszolgálati televÃzió elnöki tisztségét, cserében támogatják, hogy a liberálisok képviselÅ‘je legyen az Audiovizuális Tanács vezetÅ‘je. EgyelÅ‘re ennyi került nyilvánosságra a háttéregyezségbÅ‘l, de máris látszik, nagy árat kell fizetni Tăriceanu hatalmon maradásáért. A nyugdÃjak emelése indokolt és szükségszerű, hisz az idÅ‘sek nyomorszint alatt vagy ennek környékén élnek. A jövÅ‘ év eleji, majdnem ötvenszázalékos növekvés részben megoldhatja gondjaikat, ám kérdés, létezik-e erre fedezet? MegbÃrja-e a román gazdaság, vagy újabb adókkal próbálják gyarapÃtani az államkasszát? Esetleg Magyarországhoz hasonlóan Románia is megindul a felelÅ‘tlen osztogatások miatt a csÅ‘d felé vezetÅ‘ lejtÅ‘n? Választások közeledtével megszokott, hogy az éppen hatalmon levÅ‘k szociális intézkedésekkel igyekeznek megnyerni a szavazókat. A nyugdÃjemelés — bár Tăriceanu igyekezett kormánya vÃvmáÂnyaként beállÃtani — elsÅ‘sorban az SZDP-nek kedvez, hisz szavazótábora alapját képezik az idÅ‘sek, bizalmukat visszanyerve ismét jelentÅ‘sebb arányra tornázhatják fel jelenlegi tizenegy- néhány százalékukat. A televÃzió vezetésének megszerzésével szintén a kampányt készÃtik elÅ‘. Nem mindegy, kit szolgál a manipuláció e sikeres eszköze, s nem számÃt, hogy liberális alapelvek sérülnek, ismét (vagy továbbra is) a politikum kiszolgálója és kiszolgáltatottja lesz az intézmény.
Rövid távon gondolkodnak a liberálisok és vezérük, egyre nyilvánvalóbb, nagyon ragaszkodnak a hatalomhoz. Hajlandóak feladni elveiket, eszméiket, programjukat ennek megőrzése érdekében még akkor is, ha hosszabb távon nagy árat kell fizetniük érte. Kiderülhet, a kétszázalékos parlamenti küszöb bevezetésére nemcsak újdonsült partnereiknek lesz szükségük, hanem a Liberális Pártnak is, másképp eltűnhetnek a történelem süllyesztőjében.
