Az EU agrárpiaci reformjai és a világpiaci változások azzal járnak az Ifo szerint, hogy az ingadozások lesznek normálisak — vélik a gazdaságkutató élelmiszer-piaci szakértői, akik szerint a nagyobb kilengések főként a gazdálkodók helyzetét nehezíthetik meg. Ezért a jövőben megnőhet a mezőgazdaságban a kockázati biztosítások jelentősége. A múltban az élelmiszerek áringadozásait az uniós agrárpolitika kiegyenlítette. Ugyanakkor súlyosbítja a helyzetet, hogy az eddig csak a nyersanyagpiacot célba vevő spekulánsok ma már az élelmiszerpiacon is jelen vannak. Az unióban az élelmiszerárak gyakorlatilag évtizedek óta nem változtak jelentősen, világszerte azonban az élelmiszer-kereslet jobban nő a kínálatnál. Ezért hosszabb távon mindenképpen áremelkedésekkel kell számolni az élelmiszerek piacán — vélik az Ifo szakértői.

Rizsexport-korlátozás

Vietnam júniusig meghosszabbította rizsexportjának korlátozását: a Mekong deltájában betakarított jó tavaszi termés ellenére a március végén életbe lépett korlátozást kiterjesztik. A korlátozás célja egyfelől a hazai ellátás biztosítása, másfelől a kisebb export árfelhajtó hatású a világpiacon. Vietnam Thaiföld után a világ második rizsexportőre, idén már több mint egymillió tonna rizst exportált 400 millió dollár értékben. A kibontakozóban levő globális élelmiszerválság közepette a chicagói terménytőzsdén a múlt héten rekordot döntött a rizsár, és a világ legnagyobb rizsexportőr országában, Thaiföldön is tonnánként már ezer dollár fölé nőtt a gabonaféle ára, az év eleje óta közel megháromszorozódva. A válságot súlyosbítja, hogy a fontos rizstermelő országok már exportkorlátozásokat léptettek életbe: így India és Vietnam leállította a rizskivitelt a hazai árrobbanás megakadályozására és a készletek biztosítására. Szerdán Brazília döntött így. Thaiföldön rizspiaci szakértők szerint idén akár 1380 dollár fölé nőhet a rizs tonnánkénti ára az év eleji 380 dollárról. A thaiföldi kormány ugyanakkor nem akar exportkorlátozást bevezetni.

Negyvenszázalékos kárenyhítés

Összesen több mint hétmilliárd forintot fordított a múlt évben az agrárkárok enyhítésére a magyar Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer keretében nyújtott támogatási előlegek múlt év decemberi kifizetését követően az MVH április első napjaiban kifizette a kárenyhítési alapban lévő maradványt, vagyis a még visszatartott tíz százalékot a jogosult termelőknek. A hivatalosan felmért és igazolt fagy-, valamint aszálykárok mintegy 40 százalékát kompenzálták, ezt tette lehetővé a rendelkezésre álló pénzügyi keret. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MSZH) szakértői által végzett vizsgálatok egyébként hozzávetőlegesen 18 milliárd forint veszteséget állapítottak meg. Az MVH adatai szerint mintegy 11 200 gazdálkodó rendelkezik agrárkár-enyhítési szerződéssel. Nekik az idei évre vonatkozó befizetési kötelezettségüket — szántóföldi kultúrák esetében évente hektáronként ezer forint, gyümölcsösnél háromezer forint — május 31-ig kell teljesíteniük. A szakemberek szerint az agrárkár-enyhítési rendszer hatékony működéséhez elengedhetetlen, hogy minél több termelő csatlakozzék az alaphoz, hiszen az esetleges természeti csapások okozta veszteségek érdemben csak akkor orvosolhatók, ha a termelői befizetésekből, illetve az azzal legalább azonos összegű állami hozzájárulásból annyi pénz jön össze, ami már megfelelő nagyságú alapot képez az esetleges károk enyhítésének finanszírozására.