Állóháború Árkoson

Panaszlevél
Lapunkhoz Veress Judit közbirtokossági tag juttatott el egy levelet, kampányfogásnak minősítve mindazt, amit Váncsa Lajos a Drágább a tűzifa című interjúban állít. Veress Judit azt tartja elfogadhatatlannak, hogy Váncsa Lajos továbbra is a közbirtokosság élén kíván maradni, miközben az elmúlt tíz évben sikerült saját magát „felépítenie”. Igaz, ő vitt véghez több olyan beruházást, amely révén a társulás működése hatékonyabb lett, de a tagság szempontjából „az ő és köre” által hozott döntések csak károsaknak bizonyulnak, illetve egyes lépései – így például a legutóbbi tisztújítás vagy az eszközkarbantartások, faeladás – vitathatóak. Veress Judit szerint nem felel meg a valóságnak az az állítás, mely szerint bőven jut fa a tagoknak, hiszen Váncsa Lajos a saját érdekei szerint rendelkezik azok részesedése felett, akik nem természetben kérik a járandóságukat az erdőtulajdonuk után (ez 70 lejt jelent minden méter fa után, hektáronként). Magyarán: ezt a fát idegeneknek adja el, nagyjából dupla áron, a különbözetet zsebre teszi, a tagok pedig nem juthatnak hozzá. A levélíró azt állítja, hogy a tagoknak nincs, ahol legeltetniük, mivel az elnök a területeket bérbe adja, és ilyen körülmények között egyetlen juhász sem hajlandó Árkosra jönni. Emellett 2014-ben egy gyanús körülmények között jegyzőkönyvezett közgyűlésen „szavaztatta meg”, hogy ő maga alkalmazottja lehessen a közbirtokosságnak havi bruttó 1425 lej bérezéssel, miközben a jelenlévők nem egyeztek ebbe bele. Egy korábbi közgyűlési egyez­ség szerint – mely a jövedelemhajhászást igyekezett megelőzni – pénzbeli juttatás nem jár a vezetőtanács tagjainak, csak 20 méter fa. Emellett 2015-ben a vezetőtanácsot szintén csalással választották, ezt a bíróság is megállapította – állítja Veress Judit, aki  felveti, hogy Váncsa Lajos tízéves elnöksége alatt folyamatosan csökkent a tagok járandósága, az elnök saját vállalkozását gyarapította a közbirtokosság pénzén (protokollköltségek, eszközkarbantartás), illetve az erdőkitermeléshez használt gépeket is jórészt saját célra használják. Veress Judit végül azt is megemlíti, hogy mind a vezetőtanács, mind a tagság jelentős része az elnök pártján áll, mivel „megkente őket”.

Többen elégedetlenek
Lapunk kérésére Veress Judit további panaszosokhoz vezetett. Barabás Zoltán, Solymosi Mihály és Kurta Levente tagok további részletekkel szolgáltak a panaszlevélben foglaltakkal kapcsolatosan. Utóbbi kettő több éven keresztül a vezetőtanács tagja volt. Elmondásuk szerint az alapszabályzat értelmében pénzbeli juttatás is lehetséges a vezetőtanácsi tagoknak (10 százaléka az éves jövedelemnek elosztható közöttük). Mindhárman inkább a módszert kifogásolták, ahogyan Váncsa Lajos ráerőltette a közgyűlésre az akaratát. Elmondták továbbá, hogy a közbirtokosságnak 2013-ban vásárolt eszközök (egy 130 ezer euró vételárú traktor utánfutóval és erdőkitermelési kiegészítőkkel) esetében is zavaró a kész tények elé állítás módszere. Az eszközök kapcsán az is elhangzott, hogy ezeket sok esetben a Váncsa család használja magáncélra, illetve a karbantartásuk, javításuk az elnök autószerelő műhelyében történik. Solymosi Mihály és Kurta Levente azt is rossz döntésként könyveli el, hogy az erdőkitermelést, erdőgazdálkodást „házon belül” oldották meg 2014-től, ennek költségei sokkal magasabbak, mint ha kiszerződték volna. Mindhárman azt állítják: a közbirtokossági költségek tetemesen megnőttek az elmúlt években. Solymosi hozzátette: az üzemtervben túl nagy mennyi­ségű fa van előirányozva kitermelésre (közel hat és fél ezer köbmétert).

Védekezik az elnök
A Háromszék megkeresésére Váncsa Lajos elmondta: ami a bérezését illeti, ezer lejt kap kézhez a közbirtokosságtól, miközben saját pincéjét átengedte a kisebb fakitermelési eszközök tárolására, emellett minden reggel ő gondoskodik arról, hogy a csapat elvégezze a munkát az erdőben. Az összes tennivalót a vezetőtanáccsal közösen végzik, kritikusai ritkán jelentkeznek segíteni. A jármű karbantartását költséghatékonyságból végzik a műhelyben. Ilyen körülmények között jogosnak tartja a pénzbeli juttatást. Cáfolta, hogy az eszközöket saját célra használnák, mivel maguk is rendelkeznek elegendő járművel saját erdejük rendezésére. Ami a túlzott költségeket illeti, Váncsa Lajos elmondta: csak az erdők őrzése 75 ezer lejbe kerül évente, emellett ott vannak az állammal szembeni kötelezettségek, az erdőkitermeléshez alkalmazottak bére, az erdőgazdálkodás további kiadásai. A kitermelhető mennyiséget illetően Váncsa megnyugtatott: legtöbb négyezer köbmétert termelnek ki. A közgyűlések kapcsán kifejtette: elhangzanak kritikák, de eddig alternatív elképzeléssel senki sem jött semmilyen kérdésben, csak tiltakoztak páran. A legutóbbi ülés pedig döntésképtelen volt, a törvényszék ezért marasztalta el a közbirtokosságot, így a tisztújítást most április 2-án újból megszervezik. „A faeladásról, az eszközvásárlásról és hasonlókról nem egyedül döntök. Fát csakis a tulajdonos adhat el, illetve mi értékesíthetjük az ő felhatalmazása alapján. Az említett 150 lejes értékben a szállítás és minden más költség benne van, ami nem minket illet meg. A traktor és a hozzá tartozók vásárlásakor minden átlátható volt, mások mellett Solymosi Mihályt is megkértem, kísérjen el, illetve nézze meg az árajánlatokat. Az én erdőtulajdonomról csak annyit mondhatok, törvényesen jutottam hozzá, azoktól a tagoktól vásároltam meg, akik eladták. Az anyagi hátteret a vállalkozásaim biztosították” – szögezte le. A kritikusait illetően annyit még hozzátett: négy-öt személyről van szó, kisbirtokosok pár hektár erdővel, akik állandóan elégedetlenkednek, de például a legeltetés ügye miattuk akadt el, mivel különutasként viselkednek évek óta.