A kelet- és közép-európai régióban az olvasás a szabadidős tevékenységek rangsorában a filmek és a zene mögé szorult. A felmérések szerint ráadásul többen olvasnak újságot vagy magazinokat, mint könyveket. Magyarország azonban még így is jobban áll, mint szomszédai: az európai mezőnyben a svédek, a britek és az oroszok mögött a negyedik helyet foglalja el a rendszeresen könyvet olvasók számát tekintve.
A GfK Piackutató Intézet globális fogyasztói trendeket vizsgáló felmérése 1997 óta évente mintegy harminc országban, harmincezer ember megkérdezésével készül. A 2007-es tanulmány adatai azt mutatják, hogy a kelet- és közép-európai régióban a megkérdezettek 51 százaléka a mozi és a filmek iránt érdeklődik, zenét tízből négy válaszadó (42 százalék) hallgat, és csupán 33 százalék szeret olvasni. Ezen belül is a megkérdezettek többsége (66 százalék) újságot olvas, amit a magazinolvasás követ 43 százalékkal, és csak harmadik a könyvolvasás 38 százalékkal. Magyarországi viszonylatban újságolvasással 78 százalék, magazinolvasással 51 százalék, könyvolvasással 41 százalék tölti a szabadidejét.
A Tárki Társadalomkutatási Intézet 2005. októberi felmérésének eredménye is azt mutatta: Magyarországon visszaesett a könyvolvasó felnőttek száma, és nőtt a nem olvasók aránya. A Libri Kft., a Líra és Lant Rt. és a Pécsi Direkt Kft. megbízásából készült, ezer fős reprezentatív mintán alapuló közvélemény-kutatás szerint 2005-ben a felnőtt lakosság negyede olvasott rendszeresen és egyharmada ritkán, míg 2002-ben még egyharmaduk olvasott rendszeresen és négytizedük ritkán. Három év alatt az egyáltalán nem olvasók aránya mintegy másfélszeresére, 27 százalékról 42 százalékra nőtt. A sosem olvasók csaknem fele időhiánnyal indokolta, hogy nem olvas. Egyötödük állította: könyvet nem, csak rövidebb dolgot olvas, egyötödük arra hivatkozott, hogy fáj a szeme, csaknem ugyanennyien mondták nyíltan azt, hogy nem szeretnek olvasni.
Az adatok szerint egy felnőtt magyar átlagosan évi hét-nyolc könyvet olvas el, ezen belül a felnőtt lakosság 15 százaléka olvas átlagosan havi egy könyvet, azaz ők tekinthetők valóban rendszeres olvasóknak. A legtöbbet a nők, az idősek, az iskolázottabbak, illetve a közép-magyarországiak és a dél-alföldiek olvasnak. A könyvolvasók leginkább valamilyen irodalmat olvasnak: 38 százalékuk olvas gyakran szépirodalmat, 31 százalékuk szórakoztató irodalmat és 30 százalékuk tényirodalmat. A legkevésbé idegen nyelvű könyveket, művészeti köteteket, illetve ifjúsági és gyerekkönyveket olvasnak a válaszadók.
Bár a felmérések szerint a könyvolvasás visszaszorul a szabadidős tevékenységek körében, megegyeznek az adatok arról is, hogy most nő fel az a generáció, amely a Harry Potter- és Tolkien-könyvek által megszerette az olvasást. A Tárki Társadalomkutatási Intézet felmérése szerint kétszer annyi nem kötelező irodalmat olvasnak a gyerekek, mint kötelezőt. A GfK adatai pedig hangsúlyozzák azt is, hogy míg a könyvolvasásra globálisan a válaszadók 37 százaléka adja a fejét, ha hajszálnyival is, de jobb eredményt mondhat magáénak a kelet- és közép-európai (38 százalék), mint a nyugat-európai régió (37 százalék). Legnagyobb arányban a svédek (46 százalék), a britek (44 százalék), az oroszok (42 százalék) és a magyarok (41 százalék) olvasnak legalább hetente egy alkalommal könyvet.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
