DAMÓ DEZSŐ, Feldoboly. A feldobolyi Hammas Közbirtokosság tulajdonosai – közel 200 örökös – várják, hogy pénzhez jussanak. Összesen 95 632 lejről van szó, amely 2016. március végéig még nem érkezett meg a közbirtokosság számlájára.
Az öt tagból álló vezetőség nem tisztességes módon kezeli a közbirtokosság vagyonát: licit nélkül adják el a legelőt és a fát (2015-ben), és ismeretség alapján ugyanazoknak a személyeknek (barátoknak, osztálytársaknak) adják bérbe a legelőt, illetve adják el a fát, akik a 2015-ös adósságukat nem törlesztették. A juhtartó gazdák – mintegy 12-en, köztük a vezetőség – elvettek 43 hektár legelőt a 143-ból, és bérbe adták ugyanannak a személynek, aki 85 ezer lejjel tartozik a 2015-ös évből.
K. A., Sepsiszentgyörgy. A Kaufland áruház nehézkes megközelítéséről már elég sok szó esett, de még mindig nem történt semmi a megkönnyítésére, pedig sokan járnak ki oda vásárolni. Azt megértettük, hogy buszjáratot csak új buszok beszerzése után tudnak arra kanyarítani, amire egyelőre nincs pénz, de gyalogosan vagy saját gépkocsival sem könnyű be- vagy kijutni. Az átmenő forgalom nagy, a gyalogátkelő messze van, az autós sávjelzés alig látszik, de ez talán jobb is, mert a többféle festés után nem lehet eligazodni. A kintről (a Csíki utca végétől) jövő autósoknak nehéz betérni az áruház elé, a parkolóból kijövőknek nehéz kitérni a központ felé, és mikor nagy a torlódás, többen kockáztatják meg a kiugrást, ami balesetveszélyes. Legjobb lenne egy körforgalmat építeni, nem tudom, mire várnak vele, talán emberhalálra, mint ahogy a rétyi kereszteződésnél történt, mielőtt nekiveselkedtek, hogy biztonságossá tegyék.
SZAKÁCS BÉLA, Sepsiszentgyörgy. Végre most már Sepsiszentgyörgynek is van főtere, ahol találkozni lehet, ahová ismerőseinket, gyerekeinket, unokáinkat is elvihetjük. Hogy ez így van, bizonyítja az a mód, ahogyan a város lakói birtokba vették a teret, ahogyan egyik rendezvény követi a másikat. Az eddig kopár, csúnya és üres terület egyből közkedvelt sétatér lett. Két megoldásra váró pontja azonban maradt a rendezésnek. Az egyik a barakkos-eurovécés prefektusi szeparé, a másik a valamikori szovjet emlékmű. Igaz, hogy mindkettő minősít – az egyik a jelenkori hatalom arroganciáját, a másik egy valamikori nagyhatalmat –, de mindenképpen rontja az összhangot, megoldást kell rá találni. Remélem, a prefektus és küldetéstudattal megáldott maroknyi csoportjának a hangja elhalkul. Addig is az orosz nagykövetség segítségével érdemes lenne megpróbálni egy kölcsönösen elfogadható rendezési terv kidolgozását a volt szovjet emlékművel kapcsolatosan. Hátha ott értőbb fülekre lehetne találni. Miért ne látogathatna el az orosz nagykövet is Háromszékre? Vannak közös dolgaink, lenne miről beszélgetni.
