Az ígéret többször is elhangzott, de ha a közmondást vesszük alapul, akkor minket bolondoknak néztek, mert elhittük a nagy és évről évre megújuló ígéreteket. Volt, kiket hitegetni. Belefáradtunk az ígéretek teljesítésére várakozva. Tisztelettel kérjük, szíveskedjék a Szörcse és Kovászna közötti utat megjavíttatni.
A falut merről is lehet megközelíteni? Barátos felől, Teleket elhagyva tengelytörő gödrök vannak: kikerülsz egyet, belemész kettőbe. Ezen útszakasz felújítására is ígéret hangzott el! A 80-as években leöntötték aszfalttal, azóta egyáltalán nem javították, noha ezt már több alkalommal is kérték a szörcsei lakosok, de süket fülekre találtak. Pénz hiányában elutasították a kérelmet. A nagy demokrácia kezdetétől eltelt tizenhét év. Pénz sem került, de akarat sem volt, és most sincs. A községközpont felől, Tamásfalváig volt útjavítás, onnantól Szörcséről megint megfeledkeztek az illetékesek. Most megint csak ígérgetnek.
A XXI. században Európában oda süllyedtünk, hogy a nyolc kilométernyi utat, ha az autóinkat kímélni akarjuk, kb. 20—25 perc alatt tesszük meg. Nem is beszélünk arról, hogy a mentőszolgálat is a nehéz és körülményes út miatt csak késéssel tud elérni a beteghez. Még szerencse, hogy nem fordult elő komolyabb eset, mert végzetes is lehetett volna a fennálló útviszonyok miatt. Az utak állapota miatt elkerülnek bennünket a terményt felvásárlók is: a fáradságos munkával és sok kiadással megtermelt pityóka sokaknál a pincében maradt. A falu üzleteibe élelmiszert, használati cikkeket beszállító cégek arra kérik a boltosokat, hogy maguk menjenek az áru után, mert némelyek csak Kovásznáig hajlandóak azt elvinni. A falu családorvosa is gondolkodik azon, hogy a továbbiakban nem vállalja itt a betegellátást. Buszjáratot sem lehet beindítani, mert az út miatt egy cég sem vállalkozik rá. Ha a madárnak ezeken az utakon kellene járnia, lehet, hogy még az is elkerülné a falut.
Nem sajnáltatni akarjuk magunkat, csupán tényeket írtunk le. Az út maradt mindig a régi, és állapota csak romlott tovább. Autóink fenntartási költségei kétszer magasabbak azokénál, akik Zabolán (ahová kerül minden évben pénz a javításra) aszfaltozott, illetve rendben tartott, javított utak mellett laknak. Az adó mértéke pedig ugyanaz. Jogegyenlőség van? Jogom van ugyanolyan magas adót fizetni, mint másnak, de nincs jogom a befizetett adó után javított, karbantartott úton közlekedni.
A Szörcsére vezető utak állapotáról tanúskodhatnak azok is, akik vendégként, látogatóként keresik fel a falut, illetve hétvégeken halászni jönnek a falu melletti tóhoz. Vagy talán így akarjuk elriasztani a vállalkozókat, látogatókat, kikapcsolódásra vágyókat?
Tisztelt polgármester úr! Azzal a kéréssel fordulunk Önhöz, és az Ön által vezetett hivatalhoz, hogy a félrevezető, semmitmondó ígéretek helyett szíveskedjenek a faluból kivezető utakat, s főleg a Szörcse és Kovászna közöttit, járhatóvá tenni. Az nem biztató, hogy majd járhatunk Zabola felé, Kovásznáig nyolc km helyett tegyünk meg 17 km-t. Az utak rendbetételével nem csak minket, szörcsei lakosokat, a község mostohagyermekeként kezelt polgárait tisztelnék meg, hanem azokat is, akik a községnek erre a pontjára látogatnak.
Bízunk abban, hogy kérésünk meghallgatásra talál. Azért, hogy nehogy elkallódjon a hivatal útvesztőjében, a nyilvánosságot is segítségül hívjuk, és tájékoztatjuk a megyei tanácsot is.
Tisztelettel,
73 aláírás a szerkesztőségben
