A területalapú támogatás igénylésénél a terület használatát igazoló akta lehet birtoklevél vagy bármi más, a tulajdonlást igazoló okirat, illetve bérleti vagy haszonbérleti szerződés. A legeltetésre vagy szénakészítésre használt községi gyepekre (legelők és kaszálók összessége) is igényelhető területalapú támogatás, amelyhez esetenként csatolni kell a bérlő-állattartóra vonatkozó, a helyi tanács által kiadott igazolványt és a területen termelt széna eladási számláját vagy a legelő karbantartását igazoló dokumentumot. A helyi tanácsok a tanácsi gyepeket haszonbérbe adhatják az állattartó magán- vagy jogi személyeknek, valamint a tenyésztők egyesületeinek. Ebben az esetben a támogatás a terület használóját illeti meg. Abban az esetben, ha a gyepet az egyesület használja, a támogatási kérést a felhatalmazott egyesületi elnök teheti le, mellékelve a tagok névsorát és az állatlétszámot. A helyi tanács maga is kérheti a területalapú támogatást a saját tulajdonú gyepekre, de ezeken a területeken mezőgazdasági tevékenységet kell folytatni (pl. szénakészítést).

A rendelet a túlkérvényezést is szabályozza, vagyis azt, amikor ugyanazon parcellára több gazda tett le kérést, és ezek összesítve túllépik az illető parcella nagyságát. Ha a különbség nem több, mint egy hektár, akkor a kifizetési ügynökségnek jogában áll leütést alkalmazni, természetesen, értesítvén az illető gazdálkodókat.

A szakminiszteri rendelet a növénytermesztésben alkalmazandó nemzeti kiegészítő támogatások rendszerét is szabályozza. Kiegészítő nemzeti támogatás jár a szántó besorolású földeken termelt, a termés nagyságától független kultúrákra, a termésfüggő len-, kender-, dohány- és komlókultúrákra, a terméstől független (területarányú) cukorrépára, valamint a cukorra. A szántóterületen termelt támogatott kultúrák: gabonafélék (búza, durum-búza, rozs, árpa, zab, kukorica, tritikále és egyéb gabonafajták), fehérjetermő növények (borsó, paszuly, lóbab, lencse), ipari növények (napraforgó, repce, szója, len, kender, dohány, gyógynövények), gyökértermésűek (cukorrépa és takarmányrépa), burgonya, friss zöldségek, eper, virágok és dísznövények, takarmánynövények, vetőmagtermő kultúrák.

A területnek minden egyes felsorolt növényfaj esetében nagyobbnak kell lennie harminc árnál. Ezen típusú kiegészítő támogatást nem alkalmazzák az évelő növényfajtákra, valamint az állandó gyepekre. A termésnagyságtól független cukorrépa után járó támogatás hektáronkénti fix összeg lesz, amelynek nagyságát utólagos szakminiszteri rendelet fogja szabályozni. Feltétel, hogy az összes megtermelt mennyiség feldolgozásra kerüljön, és a termelőnek szerződése legyen egy cukorgyárral. A szerződést a mezőgazdasági igazgatóságon is láttamoztatni kell. A 2007—2008-as év referenciaévnek számít, az összesítések alapján derül ki, hogy Románia a következő években mekkora területre adhat cukorrépa-támogatást. Ezt nagyon fontos tudni, hiszen a támogatást kérelmező termelő a következő években is megkapja ezt, attól függetlenül, hogy cukorrépát vagy egyebet termel az illető területen, vagy csak betartja a helyes gazdálkodási feltételeket.

A rendelet a vis major (előre nem látott) helyzetek esetében is eligazítást nyújt. Ilyennek számít a természeti károk okozta kiesés, a termelő hosszabb időtartamú betegsége, elhalálozása, valamint a termés vagy gazdaság baleset miatti elpusztulása (pl. tűz esetén). Ilyen esetben a kárról értesíteni kell a kifizetési ügynökség szakembereit, és ha mód van rá, a kárt aktákkal bizonyítani.