A nemzeti valuta árfolyamának alakulása ugyanis — bár a gazdasági szereplők aligha tudják befolyásolni a folyamatokat — elsősorban a külkereskedelemmel foglalkozó cégeket érinti. Szécsi Kálmán, az RMKT vezetőségi tagja, de mint a Raiffeisen Bank területi vezérigazgatója is előadásában néhány szakmai támponttal szolgált. Ebből nem maradhatott ki az a tény, hogy egy ország árfolyampolitikájának meghatározó szereplője a nemzeti bank, és jelentősen befolyásolja a kormány külgazdaságpolitikája. Ám maga a jegybank is a pénzügyi folyamatok ellenőrzését végzi, és — ha szükségét látja — monetáris eszközeivel közbelép. A külgazdaságpolitika jellege pedig mindig meghatározóan hat a valutaárfolyamra.

Ami a jelenlegi helyzetet illeti, a szakemberek aggasztónak tartják az euró-lej árfolyam ingadozását. Ugyanakkor derűlátóak, hiszen az elsősorban konjunkturális okok miatt bekövetkezett felértékelődés stabilizálódik, a Raiffeisen kutatói szerint például 3,5 lej környékén. Ennek ellenére jelentősen nőtt a valutahitelek állománya, vagyis a devizakockázat. Egyéb aggasztó folyamatok is érzékelhetőek, mint például a tőzsde gyengélkedése, na meg az infláció meglódulása.

A részt vevő banki szakemberek egyébként néhány, az árfolyam-ingadozás kockázatát csökkentő terméket ismertettek. Ilyen például az úgynevezett forward-szerződés, amelyet — mivel általában csökkent a szükséges keretösszeg — szélesebb vállalkozói réteg vehet igénybe.