A finnországi Lahtiban rendezett eseményen az államtitkár emlékeztetett: Magyarország jelentős részt vállal a finnugor világtalálkozók szervezésében, 1996-ban és 2012-ben az ország adott otthont a Finnugor Világkongresszusnak, két magyar város – Veszprém és Iszkaszentgyörgy – pedig jelenleg viseli a Finnugor Kulturális Főváros 2016 címet, számos rendez­vénnyel kötve össze a finnugor népek kultúráját.
Hoppál Péter elmondta: a magyar kulturális tárca költségvetésében külön fejezetet szentel a Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezete kiemelt kulturális diplomáciai feladatainak támogatására. Az állami fenntartású Balassi Intézet programjaival és magyar nyelvi képzésével várja a finnugor nyelvek képviselőit, négy magyar állami egyetemen folyik finnugrisztikai kutatás, a szakértők pedig a kezdetektől nagy részt vállaltak a finnugor kultúrák kutatásából finn és észt szakemberekkel együtt.
Az államtitkár a rendezvény fontosságát kiemelve szólt arról is, hogy Magyarország felelőssége tudatában örömmel végez minden olyan feladatot, amely a finnugor kis népek nyelveinek fennmaradását, kulturális identitásuk erősödését és a finnugor-eredet ismertségének szélesítését segíti.
A Finnugor Népek Világkongresszusa a finnugor világ legfontosabb politikai tanácskozó fóruma. A világkongresszust 1992-ben alapította Oroszországgal együtt Finnország, Észtország és Magyarország. A kongresszus célja a kisebbségek helyzetének figyelemmel kísérése és javítása, a hagyományos életmódok megmentése. Az első világkongresszust 1992-ben az oroszországi Sziktivkárban rendezték, majd 1996-ban Budapesten, 2000-ben Helsinkiben, 2004-ben Tallinnban, 2008-ban Hanti Manszijszkban és 2012-ben Siófokon tartották. A háromnapos, hagyományosan négyévente megrendezett konferencián Magyarország, Észtország, Finnország, Oroszország és mintegy 25 finnugor nyelvű nemzetiség képviselői vesznek részt.