A nagyobbik kormányzó párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) június 7-én nyújtott be bizalmatlansági indítványt Tihomir Oreskovic ellen, akit egyébként korábban éppen a HDZ javasolt erre a posztra. Oreskovic az üzleti szférából érkezett, ahol nemzetközi karriert futott be, és egyik pártnak sem volt tagja.
A 151 fős nemzetgyűlés 125 igen szavazattal 15 ellenében és két tartózkodás mellett a kormányfő visszahívása mellett voksolt. A legtöbb parlamenti párt, köztük az ellenzéket vezető Szociáldemokrata Párt (SDP) és a nemzeti kisebbségek képviselői is Tihomir Oreskovic visszahívását támogatták, és előrehozott parlamenti választások kiírását követelték a szavazást megelőző tegnapi vitában.
A tavaly november 8-ai parlamenti választásokon a két nagy párt, az akkor kormányzó SDP és a jobboldali HDZ fej fej mellett végzett, egyikük sem szerzett abszolút többséget. Emiatt egyikük sem tudott kormányt alakítani a választásokon a harmadik helyen végzett Híd Függetlenek Listája támogatása nélkül. A Híd végig technokrata miniszterelnök által vezetett, parlamenti támogatással rendelkező szakértői kormányt javasolt, és bár mindkét nagy párttal tárgyalt a kormányalakításról, végül a konzervatív HDZ-vel állapodott meg decemberben a kabinet létrehozásáról.
Az elmúlt közel hat hónap alatt azonban nem volt zökkenőmentes a HDZ és a parlamentbe protestpártként bekerült Híd kormányzása. Egyes szakértők szerint Horvátország történelme legsikertelenebb kormánya volt. A kabinetnek kezdettől fogva nem volt közös stratégiája, a két kormányzó párt végig harcot vívott a stratégiailag fontos tárcákért és a titkosszolgálat feletti ellenőrzésért.
Tihomir Oreskovic parlamenti felszólalásában beszámolt az elmúlt hónapokban végzett munkájáról, és elutasította a HDZ vádjait. A bizalmatlansági indítványt benyújtó HDZ-és képviselők az indoklásban egyebek között felrótták Oreskovicnak: a gazdasági és szociális ügyek, a munkahelyteremtés helyett főként azzal foglalkozott, hogy új vezetőket nevezzen ki a bűnüldöző szerveknél. Szerintük a kormányfő politikai feszültség alatt tartotta az országot annak érdekében, hogy nagyobb befolyásra tegyen szert.
A HDZ vezette koalíció úgy ítélte meg, hogy Oreskovic veszélyeztette az ország működését és pénzügyi stabilitását politikailag felelőtlen viselkedésével, például azzal, hogy mindenféle  legitimitás nélkül kérte azoknak az embereknek a lemondását, akik őt megválasztották.
A kormány bukását követően ügyvivőként hivatalban marad az új kabinet megalakulásáig. Kolinda Grabar-Kitarovic államfőnek újra konzultációra kell hívnia pártokat, s a kormányalakítással általa megbízandó új politikusnak 30 napja lesz, hogy parlamenti többséget hozzon létre a nemzetgyűlésben. Az államfő mára összehívta a parlamenti pártok képviselőit. Ha nem jár sikerrel, kiírja az előrehozott parlamenti választásokat. A HDZ elnöksége néhány napja úgy döntött, hogy Zdravko Maric pénzügyminisztert jelöli új miniszterelnöknek, és új parlamenti többséget kíván létrehozni.