Visszaút nem lenne
David Cameron brit miniszterelnök szerint nem lenne visszaút az Európai Unióba, ha a népszavazáson a brit választók többsége a kilépésre szavazna.
A kormányfő a The Sunday Times tekintélyes vasárnapi konzervatív brit lapnak adott interjúban kijelentette: ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból, az visszafordíthatatlan lépés lenne, nagyon rossz következményekkel. Ha valaki kiugrik egy repülőgépből, akkor oda már nem tud visszakapaszkodni – fogalmazott. Cameron szerint azért sem lenne lehetséges a visszatérés az EU-ba, mert ha a brit kormány a kilépés után ezt kezdeményezné, akkor Nagy-Britanniának kötelezettséget kellene vállalnia arra is, hogy csatlakozik az euróövezethez és a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez, emellett le kellene mondania az uniótól járó egyedi vissza­térítéséről.
Nagy-Britanniának a számára biztosított egyéni engedmények alapján jelenleg nem kötelező belépnie sem a valutaunióba, sem a schengeni csoportba. A Nagy-Britanniának járó, minden egyes EU-költségvetési időszakban újratárgyalandó – az uniós társállamokban rendkívül népszerűtlen – visszatérítést még Margaret Thatcher néhai konzervatív párti miniszterelnök harcolta ki 1984-ben, egyebek mellett azzal az érvvel, hogy London az akkori közösség nagy agrártermelő tagországaihoz képest aránytalanul kevés mezőgazdasági támogatást kapott.
Cameron hazugságok terjesztésével vádolta a kilépésért kampányoló Brexit-tábor két frontemberét, Michael Gove igazságügyi minisztert és Boris Johnson volt londoni polgármestert, a kormányzó Konzervatív Párt és a kabinet tagjait. Szerinte a Brexit-kampány két vezetője által rendre hangoztatott valótlanságok közé tartozik, hogy Törökország hamarosan csatlakozik az EU-hoz, hogy Nagy-Britannia heti 350 millió fontot fizet be az uniós költségvetésbe, és az, hogy az EU saját hadsereg létrehozására készül, amelyhez Nagy-Britanniának csatlakoznia kell majd.
A tegnap közölt új közvélemény-kutatásokból az derül ki, hogy a Brexit-párti tábor számára a legutóbbi hetekben kimutatott előny után ismét a bennmaradás hívei vannak többségben, vagy legalábbis elolvadt a kilépést támogatók korábbi fölénye. A YouGov közvélemény-kutató által a The Sunday Times számára elvégzett felmérés szerint a választók 44 százaléka mondta azt, hogy Nagy-Britannia további EU-tagságára kíván voksolni; ez egy százalékpontos előny. A The Mail on Sunday vasárnapi konzervatív brit napilap megbízásából a Survation közvélemény-kutató által készített vizsgálat 45:42 százalékos megoszlást mutatott ki a bennmaradás híveinek javára. A The Observer baloldali vasárnapi lap az Opinium közvélemény-kutató új felmérését közölte, amely mindkét oldalnak 44 százalékos támogatottságot jelzett. Az utóbbi hetekben volt olyan közvélemény-kutatás, amely a kilépést pártoló tábor tíz százalékpontos előnyére utalt.
A YouGov – a legnagyobb brit közvélemény-kutató cég – új felméréséhez fűzött elemzésében közölte: a brit EU-tagság támogatottságának megugrását nem az ellenzéki Munkáspárt alsóházi képviselőnője, a bennmaradásért aktívan kampányoló 41 éves Jo Cox csütörtöki meggyilkolása okozta, mivel a folyamat már korábban elindult. A cég szerint az elsődleges ok az, hogy a választókat egyre jobban aggasztják az esetleges kilépés gazdasági következményei. A YouGov adatai szerint jelenleg a brit lakosság 33 százaléka tart attól, hogy Brexit esetén saját pénzügyi helyzete is megrendülne. Az így vélekedők aránya két hete még csak 23 százalék volt.

Recesszió fenyeget
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a brit gazdaság már jövőre recesszióba kerülhet, és hosszú távon is súlyos veszteségeket szenvedhet, ha a többség a kilépésre szavaz.
A nemzetközi pénzügyi szervezet szombaton Londonban ismertetett, több forgatókönyvet tartalmazó elemzése szerint a kilépés esetén rosszabb esetben a brit hazai össztermék (GDP) 2017-ben 0,8 százalékkal csökkenne a befektetői és fogyasztói bizonytalanságok miatt. Az IMF hosszabb időtávlatra két forgatókönyvet dolgozott ki. Az első, korlátozottan negatívnak nevezett változat azzal számol, hogy a kilépés után Nagy-Britanniának sikerül olyan kereskedelmi kapcsolatrendszert kiépítenie az EU-val, mint amilyen jelenleg is létezik Norvégia és az EU között. A valutaalap modellszámításai szerint a brit GDP-érték 2019-re ebben az esetben is 1,5 százalékkal maradna el attól a szinttől, amelyet a brit gazdaság az EU tagjaként az IMF alapeseti előrejelzése szerint elérhetne. A kedvezőtlen forgatókönyv szerint a kilépést elhúzódó tárgyalássorozat követi, és végül Nagy-Britanniának nem sikerül megállapodást elérnie az EU-val, hanem csak a Kereskedelmi Világszervezet általános szabályrendszere alapján folytatódik a kereskedelmi forgalom az unióval, ami egyebek mellett vámakadályokat jelentene az EU-piacra irányuló brit export előtt. Az IMF tanulmánya szerint ebben az esetben a brit hazai össztermék 5,5 százalékkal maradna el 2019-ben a további EU-tagságot feltételező alapeseti prognózistól. Más nemzetközi pénzügyi szervezetek és londoni elemzőházak is sorra adnak ki olyan előrejelzéseket, amelyek katasztrofális gazdasági veszteségek veszélyére hívják fel a figyelmet a Brexit esetén, vagyis ha Nagy-Britannia távozik az EU-ból.
Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza legújabb tanulmányában közölte: modellszámításai szerint kilépés esetén a brit hazai össztermék 2020-ban 6 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a brit gazdaság a cég alapeseti előrejelzése szerint az EU tagjaként abban az évben elérhetne. Az EIU számításai szerint a reálértéken számolt 6 százalékos GDP-veszteség 106 milliárd font nominális gazdasági veszteséget jelentene.

A kilépés dominóhatást vált ki
Nem kizárt, hogy dominóhatást vált ki Kelet-Európában, ha a britek úgy döntenek, elhagyják az Európai Uniót – mondta a Tagesspiegel am Sonntag vasárnap megjelenő német lapnak adott interjúban Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter.
Asselborn úgy véli, hogy a britek kilépése megerősítheti az európai integráció ellenzőit Kelet-Európában. A luxemburgi szociáldemokrata miniszter elképzelhetőnek tartja ugyanis, hogy hallgatólagos megállapodás jött létre az egy pártcsaládhoz tartozó David Cameron és Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt vezetője között. A luxemburgi külügyminiszter szerint David Cameron történelmi hibát követett el azzal, hogy népszavazást kezdeményezett az uniós tagságról. Asselborn rámutatott: azt a problémát, hogy a britek jelentős részének ellenérzései vannak az Európai Unióval szemben, nem fogja megoldani az sem, ha egy szűk többség a bennmaradásra szavaz. Jean Asselborn mindazonáltal az interjúban világossá tette álláspontját, miszerint az európai integrációt, a békeprojektet akkor is folytatni kell, ha a britek kilépnek.
A luxemburgi diplomácia vezetője arról a véleményéről is beszélt, hogy ha a britek a kilépésre, a Brexitre szavaznak, szó sem lehet újabb tárgyalásokról, hogy mégis benn maradjanak. Az újratárgyalás nem opció, ha másért nem, hát azért, mert tiszteletben kell tartani a demokratikus döntést. Ha a britek a Brexitre szavaznak, a Brexit be fog következni – jelentette ki.

Az euróövezet közvetítésével érne a sokk
Londoni pénzügyi elemzők szerint nem közvetlenül, hanem elsősorban az euróövezet közvetítésével gyakorolna negatív hatást a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokra, ha a többség a kilépésre voksolna.
A Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató elemzői kimutatták, hogy az általuk vizsgált négy gazdaság – Magyarország, Csehország, Lengyelország és Románia – nagy-britanniai exportja a teljes kivitel 4,6–7,6 százaléka között mozog. A 4,6 százalékos Magyarországra, a 7,6 százalékos arány Lengyelországra vonatkozik. Mind a négy közép- és kelet-európai EU-gazdaságnak kereskedelmi többlete van Nagy-Britanniával szemben: Csehországban és Magyarországon ez eléri a GDP-érték 2,5, illetve 1,9 százalékát, Lengyelországban 1,6 százalék, Romániában 0,5 százalék. Elemzők szerint a Brexit esetén a nagyobb gazdasági sokk az euróövezeten keresztül hatna a térségre. Már idén 0,3 százalékponttal, jövőre 0,4–0,5 százalékponttal lassítaná az euróövezet éves növekedési ütemét az alapeseti előrejelzésekhez képest, és ez gyengítené a közép- és kelet-európai EU-térség exportjának euróövezeti keresletét is.

Budapest a bennmaradás mellett
A magyar kormány Nagy-Britannia európai uniós tagságának megőrzése mellett érvelő hirdetést jelentet meg ma a brit sajtóban.
Kovács Zoltán kormányszóvivő közölte, hogy Magyarország szerint Nagy-Britannia uniós tagsága azért fontos, mert az erős Európa a nagy tagállamok együttműködésével valósítható meg. A magyar kormányt sokszor vádolták Európa-ellenességgel, azonban mostani pro-európai hozzáállása is jól mutatja, hogy elszántan és szilárdan hisz az unió által elért eredmények fontosságában, még ha sok esetben másként is képzeli el a kontinens jövőjét – fejtette ki a kormányszóvivő. Kovács Zoltán elmondta, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával megjelenő hirdetést eredetileg szombaton szerették volna megjelentetni, de két nappal elhalasztották a nyilvánosságra hozatalt, tekintettel a Jo Cox munkáspárti képviselő meggyilkolása miatti kampánycsendre.
Pénteken Rogán Antal, a miniszterelnöki kabinetiroda vezetője tájékoztatta német tárgyalópartnereit a magyar kormány álláspontjáról, ma Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter teszi majd meg ugyanezt Luxembourgban a külügyminiszterek uniós tanácskozásán.
A német Bild internetes kiadásában közölte elsőként, hogy a magyar kormány hirdetésben áll ki Nagy-Britannia EU-tagsága mellett. „A döntés a tietek, de Magyarország büszke arra, hogy veletek együtt az Európai Unió tagja lehet” – a lap szerint a magyar kormány ezt a szöveget jelenteti majd meg a brit The Daily Mailben.