Az Európai Bizottság bírálta Oroszországot, amiért hét EU-tagország több cégével szemben húsimporttilalmat léptetett életbe. Oroszország az importált húsban kimutatott antibiotikum mennyiségére hivatkozott, ami az EU szerint azonban az EU egészségbiztonsági szintjén belüli. Marc Franco, az EU oroszországi nagykövete rámutatott: a bizottság fenntartja azt a véleményét, hogy az EU-ból származó hús nem jelent veszélyt a fogyasztókra nézve, és hogy az orosz lépés aránytalan.
A Reuters jelentése szerint az elmúlt hetekben Oroszország hét EU-ország számos húsipari cégének a termékeit tette behozatali tilalomlistára, amire amerikai, kanadai, brazil és argentin vállalatok is felkerültek. A Dow Jones múlt heti jelentése szerint hat EU-ország cégei kerültek tilalomlistára: sertéshústermelő vállalatok Magyarországról, Franciaországból, Németországból és Dániából, baromfitermelők Belgiumból és feldolgozott hústermékgyártók Spanyolországból.
Nagy vita a bioüzemanyagok körül
A tagállamok nagyköveteinek nem sikerült a megcélzott május 7-i időpontra áttörést elérniük a bioüzemanyagok fenntarthatósági követelményeiről folyó vitában. Olyan nagyok az eltérések a nemzeti álláspontok között, hogy belátható időn belül kevés esély van a megegyezésre. A megállapodás megnyitotta volna az utat egyszerre két jogszabálytervezet — a megújuló energiaforrások ösztönzését célzó és az üzemanyagok minőségéről szóló irányelvek — elfogadásának felgyorsítása előtt. Kézzelfogható eredmény hiányában a dosszié újra visszakerül a külön erre a célra létrehozott ad hoc munkacsoport tagjai elé, de egyelőre az érintettek is csak találgatni tudnak arról, hogy az elnökség mikor tesz újabb kísérletet a rendkívül ellentmondásos kérdés megoldására. Eközben a bioüzemanyagokra kitűzött 10 százalékos cél miatt egyre hevesebb támadások érik az EU-t.
Nincs döntés
Elhalasztotta a döntést az Európai Bizottság arról, engedélyezze-e két génmódosított kukoricaféleség termesztését az Európai Unióban. Az EU ,,kormánya" eredetileg általános álláspont kialakítására készült a témában, de végül úgy ítélte meg, hogy ehhez még további tudományos elemzésekre van szükség az uniós élelmiszer-biztonsági hivataltól. Ezzel a bizottság illeszkedett az EU-tagországok azon jelentős csoportjának véleményéhez, amely szintén a tudományos hatások ismeretének hiányosságaira hivatkozva egyelőre elveti a génjeikben módosított termékek (GMO) előállítását vagy forgalmazását. Másfelől viszont a testület enyhébb álláspontra helyezkedett a vizsgált két növény termesztésének kategorikus elutasítását sürgető Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztosnál, Ausztriát pedig felszólította, hogy oldja fel két — csak takarmányozási célra szánt — GMO-kukoricaféleség importjának tilalmát. A kártevőknek jobban ellenálló vagy bővebben termő génmódosított termékek sorsáról hosszú évek óta folyik a vita az unióban, és két jól elkülöníthető tábor alakult ki: az egyik országcsoport a technikai fejlődés és a jobb terméseredmények jegyében beengedné ezeket a fajtákat, míg a másik a tudományos hatásvizsgálatok elégtelenségére hivatkozva elutasítja azok forgalmazását, még inkább a termesztésüket. Hasonlóképpen megoszlik a közvélemény álláspontja is a felmérések szerint.