Lélegzetét visszafojtva figyelte egész Európa, hogy milyen kimenetele lesz a vasárnapi szerbiai választásoknak. Lehet, hogy kissé túlzó ez a helyzetleírás, de tény, sem földrészünk, sem a világ számára nem közömbös, mi történik az utolsó ,,jugoszláv" államban, mely délszláv hegemóniája kedvéért egy egész sor háborút indított — és veszített el! — a térségben.
Különösen nem közömbös a szomszédságnak, Magyarországnak, Romániának, Albániának, Görögországnak, Bulgáriának és a jugoszláv szövetségből kilépett utódállamoknak, melyek közé most már oda kell sorolnunk Koszovót is. Ez utóbbi most a viszály almája, mely nem csupán Szerbiát fordítja szembe a világgal, de szerbet a szerbbel is, hiszen a döntések végkifejlete két szögesen ellentétes utat jelenthet számukra: az egyik az európai út, az elszigeteltségből való kitörés, a másik az acsargó nacionalizmus, a nyomor, esetleg egy újabb felesleges háború útja. Egy olyan konfliktusé, melyet Szerbia már sehogyan nem nyerhet meg, hiszen Koszovó már elég régen de facto független állam, melyet nem csak a nemzetközi erők védenek meg, de önmagát is képes megvédeni.
Ezt nagyon jól tudja Tadic szerb államelnök, s a Koszovó visszaszerzésére áhítozó népét azzal nyugtatja, hogy tárgyalásokkal, türelemmel többet lehet elérni, mint acsarkodással és kardcsörtetéssel. Nem így Seselj vajda radikális nacionalista-sovén szerbjei, akik az utolsó embert (köztük vajdasági magyarokat!) is képesek lennének feláldozni az ,,ősi szerb bölcsőhely" visszavívásáért.
A vasárnapi választásokat tehát Koszovó ügyére fókuszálták, s a Seselj háborús bűnös távolléte okán vezérkedő Nikolic, sőt, Kostunica kormányfő is kizárólagos programnak és célnak nevezte az ,,újraegyesítést". Tadic államfő — bár golyót ígértek homlokába — európai Szerbiát akar és vizionál.
Tadic jól számított: européer koalíciója, bár nem szerzett abszolút többséget, első helyen végzett a vasárnapi választásokon, s ha a végleges eredményhirdetés igazolja várakozásaikat, elég szilárd szövetségesi többséget teremthetnek a szerbiai parlamentben ahhoz, hogy működőképes kormányt alakíthassanak. Bő tíz százalékkal verték meg a szájtépő radikálisokat, kiknek nem volt más érvük, mint a ,,soha, soha Koszovót!" Ez pedig már nem döntő érv a létbizonytalanságban tévelygő szerbek többsége számára.
A szerbiai választások ideiglenes eredményeiből érdemes lenne tanulniuk a romániai és szlovákiai nacionalistáknak is: az autonómia eszméje nem ördögtől való.
Az idő úgyis elhozza a normalitás érvényesülését. Nem mindegy, milyen áron! Az agymosott és félrenevelt gyűlölködők verhetnek meg magyarokat a szemhunyósdit játszó hivatalosság orra előtt, lehet feszegetni Sütő András marosvásárhelyi emléktábláját, nevezheti egy közbűntényes szlovák rablóvezér ,,lovasbohócnak" Szent István királyt, az igazság órája egyszer mégis eljön.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
