Kifejtette: a kvótareferendum arról szól, elfogadják-e a magyar állampolgárok, hogy mások döntsenek helyettük alapvető kérdésekben, a kvótareferendum pedig a nemzetegyesítés egyik szimbolikus ügyévé is vált, mivel először vált lehetővé, hogy a visszahonosított külhoni magyarok is véleményt nyilvánítsanak egy magyarországi népszavazáson. Kovács Zoltán szerint épp ezért a kormány nem tervez külön kampányt a visszahonosított magyarságnak, az üzenete az egész nemzet számára egységes, de a külhoni magyarsággal foglalkozó tisztségviselők augusztus-szeptember folyamán fel fogják keresni a Kárpát-medencei magyar közösségeket, hogy tájékoztatásukat, mozgósításukat segítsék.
Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke elmondta: eddig 259 ezer vissza­honosított magyar regisztrált, így a referendumon az érvényességi küszöb 4 millió 230 ezerre emelkedett. A népszavazás akkor lesz érvényes, ha a választásra jogosultak több mint fele érvényes voksot ad le, a választói névjegyzékbe pedig a visszahonosított magyarok is beleszámítanak. Az iroda elnöke hangsúlyozta, a határon túl élő magyar állampolgárok levélben szavazhatnak, ha előzetesen bejelentkeztek a választói névjegyzékbe. Aki ezt 2013 augusztusa óta már megtette, annak nem szükséges a regisztrációt megismételnie, csak abban az esetben, ha az adatai változtak. A levélcsomagok kiküldésére most több idő lesz, mint a 2014-es országgyűlési választások alkalmával. A több mint negyedmillió levélcsomag kipostázását augusztus 20-a után kezdik meg, a levélvoksoknak október elsején éjfélig kell postán beérkezniük a választási irodához, de a – referendum előtt hosszabbított nyitva tartással működő – magyar külképviseleten is le lehet adni szeptember 17-étől kezdődően.