Az a térség, amely a kilencvenes évek elején elkezdte az integrációs folyamatot a NATO-hoz és az EU-hoz, hátrafelé indult, a klasszikus demokratikus rendszer, a parlamenti köztársaság építése egész Európában megtorpant. Az erdélyi magyarságnak a parlamentáris demokrácia kedvezett leginkább, sokáig úgy is alakult, hogy nem lehetett az RMDSZ nélkül döntéseket hozni. „Az volt a célunk, hogy beleszóljunk a döntésekbe a különböző testületekben, és amikor lehet, kormányon is” – fogalmazott Markó Béla, aki reméli, hogy az őszi választások után ismét az RMDSZ lehet a mérleg nyelve. A román parlamenttel szembeni bizalom rendkívül alacsonnyá vált, de a technokrata kormány a lehető legveszélyesebb eszköz: „jelen pillanatban olyan kormányunk van, amelyet nem ellenőriz a parlament” – mondta. Elismerte viszont, hogy a politikai alternatíva hiányzik Romániában. Kifejtette: a román alkotmány tulajdonképpen parlamentáris demokráciát hirdet, de bizonyos tényezők az elnöki rendszer irányába tolják, vagy sürgősségi kormányrendeleteket tesznek lehetővé; ezt az RMDSZ sikertelenül próbálta korlátozni.
Markó Béla a populizmus veszélyeire is figyelmeztetett: így kezdődött a döntések kihelyezése a politika köréből más intézmények kezébe, például az igazságszolgáltatás dönt politikai intézkedések helyességéről, holott a törvényességet kellene vizsgálnia. Beszélt a politikusok felelősségéről és a terrorizmusról is, ami felerősíti a gyűlöletet a népek között. A fiatal generáció számára a nagy kihívás, hogy biztonságos, de az emberi jogokat biztosító jövőt képzeljen el – mondotta Markó, aki szerint az Európai Unió recseg-ropog, egyelőre nem épül tovább a nemzetállamok helyébe a nyelvek, kultúrák, etnikumok, régiók Európája. A nemzetállamok erősítése ma elfogadhatatlan, de „Brüsszel sem épít jó Európát, hiszen egyenruhát akar húzni a különböző országokra, nem figyel oda a helyi sajátosságokra”. Ha olyan EU-t építünk fel, amelyben jól tisztázott, hogy miről dönthet Brüsszel s miről mi, nem merülnek fel feszültségek az EU és a tagállamok kormányai között – vélekedett. Végül leszögezte: az erdélyi magyarok érdeke, hogy a román állam gyengüljön egyrészt a brüsszeli irányban, másrészt a decentralizáció útján.