Szervátiusz Tibor

2016. augusztus 13., szombat, Képzőművészet

(Kolozsvár, 1930. július 26. –)
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar szobrászművész. Szervátiusz Jenő és Lukács Ilona gyermeke. 1937-ben szülei elváltak; édesanyjával élt.

  • Részlet a közös Tamási Áron-emlékműből
    Részlet a közös Tamási Áron-emlékműből


Tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végezte 1949–1955 között, ahol mestere Vetró Artúr volt. 1953-ban volt első önálló kiállítása Bukarestben. 1956-ban államvizsgázott. 1957-ben a Romániai Képzőművészeti Szövetség tagja lett. 1962–1964 között szülővárosában bábfaragóként dolgozott. 1967-ben részt vett az antwerpeni szobrászati biennálén. 1971–72-ben édesapjával, Szervátiusz Jenővel közösen alkották Tamási Áron farkaslakai síremlékét. 1977-ben Magyarországra települt át a Securitate zaklatásai miatt. Magyarországon igen foglalkoztatott köztéri szobrászként működik. Faragásainak finom lírai vonalvezetését az erdélyi népi fafaragó művészet motívumai táplálják.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint ki volt a legrosszabb miniszterelnöke Romániának az elmúlt években?
















eredmények
szavazatok száma 742
szavazógép
2016-08-13: Képzőművészet - :

Szervátiusz Jenő

(Kolozsvár, 1903. július 4. – Budapest, 1983. szeptember 15.) 
A legerdélyibb magyar szobrász – ahogy Lyka Károly neves művészettörténész nevezte – kezdetben asztalosműhelyekben sajátította el a fafaragás mesterségét. Eredeti szakmája szerint kerékgyártó-kovács, asztalos és szekérkészítő volt.
2016-08-13: História - :

Hencz Hilda: Magyar Bukarest (Részletek /22.)

A bukaresti szociális-karitatív tevékenység kezdeményezője a katolikus Szociális Testvérek Társasága volt, amelyet 1923-ban Slachta Margit alapított Magyarországon. A bukaresti katolikus érsekség hívására érkező társaság 1931-ben nagy nehezen megkapta az engedélyt, hogy a román fővárosban segítsen a katolikus fiatalságon. Az általuk nyitott otthonban nemcsak magyarokat, hanem bukovinai és bánsági németeket és minden bizonnyal románokat is elszállásoltak.