Viszonylag alapos elemzést végeztek az ágazat jövőjét illetően a Sic Feszt turisztikai szakember meghívottjai múlt pénteken a diáktáborban. A Székelyföld mint turisztikai desztináció panelbeszélgetés főkövetkeztetése továbbra is: rengeteg tennivaló van még ezen a téren, és csak több meghatározó tényező együttese hozhatja el a várt eredményt. Pozitívum, hogy lassan, de biztosan az idegenforgalmi ajánlatok sokszínűsítése beindult, sőt, sikereket is elkönyvelhetnek a kezdeményezők.
Az értékeink köré épített idegenforgalom lehet az egyik alappillére a székelyföldi turisztikai építkezésnek, ehhez viszont minden járulékos összetevőnek egy időben kell fejlődnie – hangzott el áttételesen a beszélgetésen, melynek meghívottai Kiss András, az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) képviselője, Balog György vállalkozó, az Adventure Expert Kf. vezetője, Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Csibi József, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter menedzsere, László Endre, a Transilvania Tourist Service utazási iroda képviselője, Demeter János, a Székelyföldi Vadászati Múzeum igazgatója, valamint Jánó Szabolcs, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület ügyvezető igazgatója voltak. Megfelelő tájékoztatás (és egyben az adott turisztikai célcsoport megszólítása), használható, korszerű infrastruktúra, színvonalas szolgáltatások (ide értendő az idegennyelv-ismeret), minőségi humán erőforrások, mindezek egységként működtetése – ez lehet a siker kulcsa. A szakemberek úgy vélik: a felsoroltak közül jó pár hosszú távon megvalósítható kihívás, viszont nem egy megvalósíthatatlan feladatról van szó, annak ellenére, hogy adott területek, így az infrastruktúra fejlesztése, kifejezetten nem a turisztikában érdekeltek hatáskörébe tartozik.
A meghívottak tételesen is azonosítottak párat a térség kétségtelen értékeiből, melyek között a természeti adottságok és az épített örökség egyaránt fellelhető. Ezek (a teljesség igénye nélkül) a borvizek, a kúriák, várromok, hagyományos termékek. Noha mindezek önmagukban értékek, a népszerűsítés nélkül nem válhatnak profitgeneráló turisztikai célponttá – hangzott el. Kiss András egy igen fontos hiányosságra hívta fel a figyelmet: a meglévő látványosságokat elérhetőbbé kell tenni, ez nyithatja meg az utat a hatékony idegenforgalom felé. Az EKE képviselője a maguk részéről ez irányba megtett lépésekről is szólt: az általuk megszervezett természetjáró gyalogtúrákon és vándortáborokban népszerűsítik a helyi értékeket, várromokhoz és borvizekhez, népi feredőkhöz látogatnak el, megismertetik azok történetét az érdeklődőkkel.
Balog György a turizmusban egyre inkább teret hódító, jelentős hozzáadott értéket biztosító kiegészítő tevékenységekről beszélt, amelyeket az általa képviselt vállalkozás is felkarolt az extrém sportok (off-road, siklóernyőzés, vízirafting) formájában. Székelyföld adottságai ugyanis ezen a téren is kiaknázható lehetőségeket rejtenek. A szállásadóként több éve dolgozó vállalkozó szerint hiányosságot pótolnak ezzel a típusú kínálattal, hiszen a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a kül- és belföldi turista eljön Székelyföldre, egy gyönyörű környezetbe, majd idő előtt hazamegy, mert nem talál egyéb kikapcsolódási lehetőséget. „Mi ezen változtatunk, extrém szórakozási lehetőséget biztosítunk, amellyel növeljük a szálláshelyek forgalmát is.” – tette hozzá.
Édler András szerint azon dolgoznak, hogy a megye gazdasági és turisztikai vonzatát „felpörgessék”. Utóbbi működéséhez a szakember a megfelelő célközönség beazonosítását és vonzó turisztikai csomag összeállítását határozta meg, utóbbi esetében kiváló hatást érnének el a látványosságok köré szőtt „legendák”. „A térség népszerűsítése csak összefogással tud működni” – fogalmazott Édler, ezért is céljuk a helyi szállásadók egységeinek központi adatbázisba rendezése s köztük a kommunikáció kialakítása. Ezt hivatott szolgálni az intézmény által működtetett panziós, és a hamarosan létrejövő turisztikai tagozat.
Csibi József szerencsés térségként azonosította Székelyföldet, mivel sajátos stílusjegyekkel bír, ezáltal jelentősebb az esély arra, hogy ez az ágazat valóban sikeres legyen a kínálat széles spektruma révén. A klasztermenedzser a tömegrendezvények szerepét is felhozta hozzászólásában, elmondva: a fesztiváloknak is komoly hatása lehet a turizmusra, hiszen külföldieket is vonzanak ezek a megmozdulások.
László Endre, a Transilvania Tourist Service utazási iroda képviselője az emberi erőforrások fontosságára hívta fel a figyelmet. A kedves fogadtatás elengedhetetlen kelléke a vendéglátói iparnak, fontos, hogy a vállalkozók lélekkel töltsék meg termékeiket, szolgáltatásukat ahhoz, hogy elcsábítsák és megtarthassák klienseiket.
Demeter János, a Székelyföldi Vadászati Múzeum igazgatója szerint a turizmus vállalkozók és turisták közötti kapcsolatról szól. „A turistának szüksége van információkra, biztonságra, tisztaságra, kényelemre, diszkrécióra, minőségi ételre és italra, korrekt árakra és pihenésre. Sok a kihasználatlan lehetőség, amit tudatos munkával és jó kommunikációval a javunkra fordíthatunk. A tájékoztatás a mai turizmus alappillére”– tette hozzá Demeter, aki szerint a telefonos applikációk is segíthetik az információáramlást.
