A hivatalos statisztikai adatok szerint a 6,4 százalékos munkanélküliségi rátán belül a 18–25 évesek aránya 14–15 százalékra tehető. Többségük azért nem kap munkát, mert nincs tapasztalata, ahhoz viszont szükség lenne munkahelyre. Az ördögi kör így hamar bezárul, sokan felsőfokú végzettséggel is külföldre mennek szezonmunkára. Ami a hosszan tartó munkanélküli-státust jelenti, 2015 végén a nyilvántartásokban 18 412 huszonöt év alatti fiatal munkanélküli szerepelt, akinek több mint hat hónapja folyósították a segélyt (ez a 25 év alatti munkanélküliek közel harmada).
A szakértői kormány vezetője még februárban jelentette be, hogy a több tíz milliárd euróra tehető befektetési potenciált programok révén kívánják itthon kamatoztatni, mint ahogy a sok millió külföldön dolgozó hazacsalogatására is voltak elképzelések, egyelőre kevés sikerrel. Mindeközben itthon szakképzett munkaerő hiányával küszködnek a vállalatok, és munkaerőimportban gondolkodnak, Ukrajnából, Moldova Köztársaságból hoznának munkavállalókat. A munkaadók szerint egyébként nem föltétlenül a magas bérek vonzanák haza a külföldön munkát vállalókat, hanem az ott megszokott, magas szintű szociális juttatások, illetve szolgáltatások.
Az Eurostat adatai szerint minden kilencedik román állampolgárból egy külföldön dolgozik, legtöbben Nyugat-Európában: Olaszországban (1,1 millió), Spanyolországban (730 ezer), Németországban (240 ezer). A statisztikák szerint Görögországban 40 ezer, Portugáliában 34 ezer, Magyarországon 31 ezer, Cipruson 20 ezer román állampolgár kapott munkát, az Egyesült Királyságban dolgozó románokról nincs adat, de becslések szerint itt is több tízezren vannak.